Itt van az ősz, itt van... Hullanak a levelek... És, amit nyáron eltakartak a fák, azok ismét a szemeink elé kerülnek. Dühönghetünk, ötletelhetünk, de leginkább csak tehetetlenül nézhetjük, ahogy Szolnok épített öröksége, várostörténetileg fontos építményei, egykori turisztikai tervei elpusztulnak. Az átgondolatlan privatizáció, a haszonszerzés, és korábbi rossz döntések foglyul ejtették Szolnok álmait. Évek jönnek, mennek és lassan elmaradnak...

Amíg működött, addig is a város egyik legnívósabb vendéglátó-ipari egysége lehetett a Tallinn városrész Korty Borozója, ahol a felirat szerint még nyerőgép is üzemelt. Így bezárva, pusztulva, az igényes, csupasz hirdetőtábla mellett viszont már csak egy ócska faház. Viszont a városrész és Szolnok szégyene, a nemtörődömség reklámja.

Szolnok egyik különlegessége, hogy szinte a belvárosában található a Tisza és a Zagyva torkolata, ami két hídról és két sétányról is megcsodálható.Idegenforgalmi különlegesség, látványosság, csoda. Ha el tud tekinteni az ember a torkolatnál lévő csónakház állapotától és a Zagyva felőli oldalát felverő gaztól. Azt még csak értem - bár felháborít -, hogy nincs pénz az épület felújítására. De, hogy kaszára, kapára se fussa? Miért kell ezzel a látvánnyal - és Szolnokról kiállított bizonyítvánnyal - távoznia annak, aki a torkolatunkat akarta megnézni?

A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.