2025.08.27. (szerda)

Kulturált gurítóhely

Kulturált gurítóhely

Dátum:

Akik már régóta bowlingoznak, nyugodtan mosolyogjanak meg amiatt, hogy nekem még lehet új vicceket mesélni. Azok meg főleg, akik ennek a hobbijuknak a valamikori Szolnok étterem helyén kialakított Jubileum Bowling Centerben hódolnak, és esetleg jó ideje tudják, hogy az egy kellemes hely.

A 900 éves évfordulóra elkészült Jubileum téren álló egykori Szolnok étterem négy éven keresztül volt a törzshelyem a nyolcvanas évek közepén. Egy tipikus, Kádár-kori étkezde volt szögletes bútorokkal, hatalmas ablakos világos és zsúfolt nagyteremmel, ruhatárral, csendőrre emlékeztető ruhatáros nénivel, heti száz forint körüli menüvel és kerós pincértanulókkal. Miután nem kaphattam menzát, középiskolás éveim alatt minden nap itt ebédeltem, és mondhatom, elégedett voltam a sorsommal amiatt, hogy nem műanyagtálcával sorban állva, hanem elegáns pincér közreműködésével juthatok a napi adagomhoz.

Érettségi után aztán nem jártam ott többet, így sajnos nem tudom, hogy mikor szűnt meg a Szolnok étterem, és mikor alakult át egy kellemes szórakozóhellyé, szabadidős klubbá. Van valami homályos emlékem arról, hogy talán jó tíz éve már működött itt bowling pálya, de ez akkor nem hagyhatott mély nyomot bennem.

Most azonban egy közös családi élmény apropóján tett ígéretem miatt mentünk fel az ABC melletti lépcsőn az egykori étterem helyére. Elsőre rendkívül naiv voltam. Azt gondoltam ugyanis, hogy vasárnap kora délután egyedül leszünk, és kedvünkre guríthatjuk a golyót. Hát nem. Azt hiszem, mázlink volt, hogy egy jó órányi csocsózás és darts próbálgatás után véletlenül felszabadult egy pálya. Nem mondom, hogy addig is rosszul éreztük magunkat. És nemcsak azért, mert egy órán keresztül ingyen izzadhattunk bele a bábuk pörgetésébe a jó minőségű csocsóasztal fölött.

Ez tényleg egy jól kialakított, kellemes hely, amit úgy tűnik, sok szolnoki, köztük egész sok gyerekes család is felfedezett már magának. Amit meg is értek, hiszen a téli hónapokban, vagy havazós március idusán is kitűnő helyszín a fiatalabb korosztály fárasztására. Ráadásul a fő attrakciónak számító bowling tényleg egy olyan mozgás – vagy sport, vagy játék -, ami különösebb előképzettség nélkül is szórakoztatóan űzhető családilag. Mert annak ellenére, hogy itt születésnapi partikat lehet rendezni, van pingpongasztal, csocsó, darts és valamilyen biliárd-féle is, a legfontosabb mégis a négy darab 18,288 méteres pálya.

Amikre persze a legjobb időpontokban érdemes előre feliratkozni. Akkor ugyanis nem kell sem várakoznunk, sem a szerencsénkben bíznunk. Megyünk, megkapjuk a speciális cipőt, a monitorra kiírják a nevünket és indulhat a játék. Amit mi a nekünk megfelelő golyó keresgélésével kezdtünk. Majd próbáltuk kitalálni, miként is kell úgy dobni, hogy a golyó ne a tíz bábú mellett száguldozzon el. Aztán, amikor ez már általában sikerült, a megfelelő sebességet kerestük, hogy tarolni tudjunk.

Persze profik még nem lettünk, de a napi testmozgásnak is beillő játék kiváló szórakozást jelent. Van benne küzdelem, közös élmény, megbeszélhető és mesélhető kaland. Ráadásul egy tiszta, kulturált helyen, ahol hétvégenként délután hasonszőrű családok szórakoznak, mint mi.

Azt hiszem, két és fél évtized után ismét törzshelyemül fogadom a Szolnok éttermet. Ami a vendéglátóhelyek fejlődésének rögös útján immár Jubileum Bowling Center néven él tovább a köztudatban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A helynek szurkolok

Megdöbbentő számomra, hogy alig egy éve írtam erről a helyről. Mármint a szolnoki Hősök tere sarkán lévő üzlethelyiségről, ahol akkoriban nyílt meg a Bonjour kávézó. Ma már a Piknikség működik ott. Aminek legalább annyira szurkolok, mert maga a hely és Szolnok is megérdemelné a sikert.

Ajándékok a Zagyvából

A pulttól az utcára kígyózós sorokat elnézve, minden héten lehetne írni a Zagyva cukrászdáról, sokak számára a családi ebédek és ünnepek megkerülhetetlen pontjáról. Ahol nem ülnek a babérokon: hajtanak, gondolkodnak. És micsoda aprósütemény-sorozatot alkottak már megint?

A Tündébe ért a fekete macska

A pisztáciás croissant-juk levett a lábamról. A belső építészükről viszont lesújtó a véleményem. A habos isler azonban kiváló, ám ez nem feledteti a homlokzatot. Két régi kívánságomat is teljesítették. Így minden kezdeti berzenkedésem ellenére szurkolok a Tündébe költözött Black Cat-nek.

Jól van az úgy

Esküszöm, a jobbítási szándék vezérel. Mert ennek a helynek a Kossuth utcán nemhogy működnie, de hasítania kellene, ami könnyen sokak kedvence lehetne. De így? Vasárnap délután olyan zene üvölt, mint egy rossz falusi vurstliban. És mindenről süt, hogy jól van az úgy, semmi sem oszt vagy szoroz.