Szolnok 1980-as térképével, pontosabban az azon jelölt vendéglátóhelyekkel korábban már foglalkoztam, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy nem böngésszem tovább a „kékfedelűt”. A térképet a Szolnok Városi Tanács V. B. (nem Világbajnokság, hanem Végrehajtó Bizottság, azaz a testület mellett működő apparátus) megbízásából a budapesti székhelyű Cartographia nevű vállalat adta ki 20 ezer (!) példányban. A 9 forint 50 filléres áron – akkor majdnem 10 gombóc fagyi ára – megvásárolható térkép tartalomfelvétele tehát a hetvenes évek utolsó évében történhetett, amit az is bizonyít, hogy a vízügyi szakközépiskolának épült Ady Endre úti intézményben már a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatát rögzítették. Mindez azt is jelenti, hogy addigra befejeződtek a város 900 éves évfordulójához kapcsolódó jelentős átépítések, már csak az Árkád hiányzik erről a rajzról, és természetesen a Széchenyi-lakótelep sincs még teljesen kész. Nem véletlen, hogy elnevezése alá zárójelbe odakerült az „épülő” kifejezés.

Sokkal érdekesebb persze a Nagy-fenék kifejezés, amivel más szolnoki térképeken eddig nem találkoztam. Leginkább talán azért, mert az amúgy üres Szandai-nagyrét vagy lemaradt az ábrázolásokról, vagy információs bokszok kerültek a helyére. A Tisza által három oldalról, szinte félszigetszerűen közrefogott, Szolnok többi területének majdnem a felét kitevő méretű, a 4-es út déli elkerülő szakaszának megépítéséig háborítatlan terület középső, legmélyebben fekvő részét nevezhették Nagy-fenéknek. Minden bizonnyal ezért is kerültek a felirat mellé nádas, mocsaras helyre utaló térképjelzések. Őszintén megmondom, eddig nemcsak erről a névről nem hallottam, de azt se tudtam, hogy a Szandai-nagyrét mellett egy Szandai-rét is létezett/létezik, mégpedig a városrész déli végénél, ott, ahol a Tisza a legközelebb kerül a házakhoz.

Meglepő módon nem ezek az egyetlen, régies területnevek ezen az 1980-as térképen, miközben a korábbi kiadványokon nem mindegyik név szerepelt, azaz érdekes kérdés, hogy a rajzolók milyen forrásból dolgozhattak. A Katona-kút és a Fekete-halom elnevezésekkel most találkoztam először. Előbbi tulajdonképpen a buszközlekedési vállalat Nagysándor József utcai telephelye mögötti terület. Utóbbi pedig ugyanennek az utcának a másik oldala a Téglagyári úttól a Zagyvarékas felé vivő út irányában. Szintén nem találkoztam még a Partoskápolna és a Téglagyári út között MÁV-telep megjelöléssel máshol, és gyanítom, ez inkább a rendezőpályaudvarra akart utalni. A Pletykafalu, a Meggyesy-telep (máshol i-vel a végén) felbukkan egyéb térképeken és kiadványokban is, itt inkább az az érdekes, hogy erre a térképre miért kerültek rá ezek a második világháború előtti, és 1980-ban talán már nem nagyon használt helyjelölések.

Persze érdemes ezt az 1980-as térképet is kellő kritikával kezelni. Korábban is utaltam rá, hogy a magyar és a szovjet laktanyák helyét nagyon ügyesen elrejtették a rajzolók a turistának álcázott kémek elől. Ennél sokkal meglepőbb – bár nem is ez a jó kifejezés -, hogy a 68-as gyalogezred 1959-ben a Kossuth térről az Eötvös tér sarkára paterolt obeliszkjét sikerült első világháborús emlékműként jelölni. Ehhez képest egészen aprócska hiba, hogy a Szabadság tér közepén lévő emlékműből 1848-as szobor lett. Abba pedig talán kár is belekötni, hogy az SZTK előtti Szovjet hősi emlékmű ugyanúgy Felszabadulási lett, mint a Tiszaliget bejáratánál akkor még álló, felállításakor Fáklyavivő címmel illetett alkotás. Bár nem hinném, hogy ezek a „téves” elnevezések akkoriban sokakat zavartak, vagy tömegek szerették volna térkép alapján megkeresni a Szovjet hősi emlékművet, amit amúgy ez a kiadvány csak a temetőben jelölt.

Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy ezek a régi térképek ugyanúgy a múlt és egy kor lenyomatai, mint a velük egykorú képeslapok. Érdekes bogarászni őket, és mondjuk, azon gondolkodni, hogy az 1980-ban még biztosan létező tiszaligeti hadipark miért nem került rá a rajzra, miközben a Csónakázó-tó végének tekinthető Modellező-pálya meg igen. Vagy, hogy a fenében lehetett legalább 15 éven át terv az új köztemető a debreceni vasútvonal töltése és a Besenyszögi út találkozásánál, ha soha sem épült meg. Ja! És, ha valaki tudja, hogy valóban volt-e piac az Ady Endre út elején, a Tabán sarkánál, az majd árulja el, mert ezzel is csak ezen a térképen találkoztam eddig!