Szolnoki hisztikör

Nem szeretnék senkit, főleg felelős beosztásban ülő, Szolnok sorsáért sokmilliós éves fizetésért dolgozó embereket megbántani – de azért fogok –, de mindaz, ami szeptemberben a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. körül történt, arra egyetlen népies kifejezést tudok citálni: segget csináltak a szájukból. Mindketten. Ami természetesen mindenkinek szuverén joga, és tényleg szót sem érdemelne, ha ez a játék nem a szolnokiak zsebére és közérzetére menne.

Nem szeretem ismételni magam – de azért szoktam –, így csak a helyi dolgok iránt kevésbé érdeklődők kedvéért idézném fel a történteket. Miután a jelenlegi polgármester nagyjából minden második posztja arról szólt a nyáron, hogy milyen remekül tartják karban a város parkjait, közterületeit, kicsit meglepő volt – legalábbis számomra –, hogy a mindezt végző Szolnoki Városüzemeltetési Kft., sok egyéb közpénzes tisztséget is viselő ügyvezetője nagy dirrel-durral bejelentette lemondását. A regnáló polgármester pedig hasonlóan emelt hangon közölte, hogy öt évre visszamenőleg átvizsgáltatja a cég működését. A hisztire gyorsan rácuppantak a testületben ülők és internetes csatlósaik, akik egymásra licitálva emlegettek mindenféle umbuldákat, gazdasági térnyerésen ügyködő családokat, miközben a szolnokiak kapkodták a fejüket, hogy akkor ki summant vagy ki akar summantani. Pár napra rá pedig a kormánypárt helyi jelesei bejelentették, hogy nem engedik el a kiváló városüzemeltető kezét, rendkívüli ülésen bizalmukról biztosították, amiről a polgi meg az emberei még kivonultak. Így jött el a szeptember vége. A közgyűlésen is napirendre került az ügy, ahol kiderült, hogy a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. vezetője meggondolta magát, majd – leegyszerűsítve – a városatyák is, és 17-ből 16-an bizalmat szavaztak neki. Köztük a pár hete még felbőszült polgármester is.

Nem szeretnék vulgáris lenne – ám persze, hogy leszek –, de mivel e kusza ügy háttere nem teljesen világos, kívülállóként csak azt látja a tájékozatlan polgár, hogy bizony a város első embere házhoz ment a pofonért, durvábban: helybe a lópikuláért. Azt nem tudni, hogy akarta vagy csak nem tudott egyebet tenni, de lehetőség volt rá, tehát a fejére is fekáliáztak.
Van még kérdés?

Ki vezeti a várost? Hát nem a megválasztott polgármester, az biztos. Ő maximum asszisztál, meg úgy csinál, mintha. Úgy tűnik, hogy egy év alatt nemcsak lemásolta elődje programjait, szokásait, posztjait, de saját bázis híján rámozdult az expolgi csapatának szavazataira is. Vagy rosszul látom? Lehet, hogy már Szolnok Városházi Digitális Polgári Kört is alapítottak?
Tudom, sokszor én hiányoltam az együttműködési készséget, a közös irányokat és akaratot, de nem egészen így gondoltam. Mert szerintem az nem siker, hogy a városban nem lehet üresen hagyni egy ingatlant, mert megszállják a hajléktalanok, az országos közúthálózat városi szakaszai életveszélyesek, az ország közepén lassan gazdasági ismeretlen kisbolygó a város, miközben már Békés is előretör, Szolnok valós lakossága rekordmélységben van, a Tisza és a Zagyva úgy folyik el mellettünk, hogy már hasznát se vesszük… Persze, sikereink láttán még az ellenfeleink is csettintenek. Mert egy konkurenciával kevesebb.

Elkeseredett vagyok. Mert úgy tűnik, tavaly tavasszal nagyon be lettem csapva. És ez nagyon rossz előjel a jövőre nézve. Tizenhét ember titkos játszótere lett a Kossuth téri épület. Vállalom, hogy durva vagyok: tennék rá, rájuk, ha nem a jövőmet morzsolgatnák. Mert nekik biztos jó és megéri a mostani társasjáték, csak közben Szolnok véglegesen lemarad, amit minden szolnoki a zsebén, az ingatlana értékén, a közérzetén, a gyerekei jövőjén érezhet.
Lassan tényleg nincs más kérdés: költözünk vagy változtatunk?