Úgy korrekt, ha itt és tőlem tudják meg, hogy klaviatúraforradalmár mivoltomat egy időre politikai szerepre is cserélem. Ugyanakkor a hobbimmal, a blogSzolnok írásával sem hagyok fel.
Fotó a legendás Bölény-csúszdáról, talán a háború előtti Kossuth téri artézi kút puttóiról, a piaccsarnok egykori „szobráról”. Kincsek egy ládában, Szolnok a nyolcvanas évek elején.
FRISSÍTVE! Tudom, ez egy alakulóban lévő méhlegelő. Avagy az első szolnoki vakondtelep. Netán allergiások tesztfelülete. Vagy egyszerűen csak a szolnoki valóság a Szapáry úton, ahol évtizedekig düledezett az utca egyik legrégebbi lakóháza, a jövőben pedig gyomtengerként hasznosítjuk. Talán még belépőt is szedünk, ha eldőlt, hogy a helyiek 20 vagy 30% kedvezménnyel nézhetik meg. Nyírjam le? Más telkére nem léphetek be. Miért nem jelentem be/fel? Hivatalból ez senkinek sem fáj?
Nem verik nagydobra, de a szolnoki képviselőtestületben létrejött a nagykoalíció. Hiszen máshogy nem választhattak volna újabb alpolgármestert a tizenhetek maguk közül. A maguk örömére.
