Megpróbáltam számba venni a szolnoki víztornyokat. A legismertebb az Eötvös téren álló, 1910-ben átadott építmény. Ennél valamivel öregebb a Járműjavító területén, a MÁV-strand mögött látható, ipari műemléknek számító torony. A Tószegi úti hatalmas tányért valamikor a hetvenes években emelték magasba, míg a Széchenyi határában lévő csíkosat jó tíz esztendővel később.
Ezek voltak a kézenfekvő szolnoki víztornyok. Aztán rákattintottam a www.viztorony.hu oldalra, és rá kellett döbbennem, hogy van olyan építmény, ami mellett naponta elmegyek, mégsem veszem észre. Igen, az Abonyi úti felüljáró tövében is van egy szép régi víztornyunk, feltételezem, a MÁV kezelésében. Sőt, ha még nem bontották el őket, akkor talán az egykori vegyiművekben is kell egy ilyennek lennie, továbbá a valamikori Beton és Vasbetonipari Művek (BVM) helyén is.
Az egész csak onnan jutott eszembe, hogy a napokban a siófoki víztorony felújításáról olvastam.
Siófok
A Siófok közepén álló víztornyot két évvel a szolnoki után adták át, igaz pár méterrel talán magasabb. Az építmény közel hetven évig szolgálta a balatoni város vízellátását, majd az utóbbi évtizedekben üresen állt. A megmentésére korábban is születtek ötletek, végül az önkormányzat uniós pályázatot nyújtott be a városi védettséget élvező torony felújítására.
Mint a fellelhető újságcikkekből kiderül, a siófokiakat kissé letörte egy tavalyi döntés, mivel elutasították a terveik támogatását. Nem hagyták magukat, főleg, hogy a torony felújításába akkor már tízmilliókat fektettek. Dacuk sikerre vezetett, hiszen a döntést megváltoztatták, és idén februárban 300 millió forintos uniós támogatást kaptak a víztorony felújítására és átalakítására.
A siófoki torony 99. születésnapjára megújulhat. Tetején egy kávézót és egy forgó kilátót alakítanak ki, ahová panorámalift viszi majd a helyieket és a turistákat. A torony alsó részére pedig visszaköltözik a városi Turinform iroda, ami korábban is itt működött. A beruházás összesen 420 millió forintba fog kerülni, és ennek 71%-át finanszírozza az Unió, a többi, a beruházó önkormányzat saját forrása.
Szeged
A siófoki víztorony felújításáról szóló cikkeket keresve akadtam rá egy másik, hasonló példára.
Szegeden 1903-ban adták át a Szent István téri víztornyot, tehát akkor, amikor a szolnoki Eötvös téri építmény szükségességéről még csak vitatkoztak. Az 55 méter magas építmény felújítását 2005-ben kezdte el az önkormányzat, és ez 2006-ban részben be is fejeződött. A körülötte lévő teret azonban csak tavaly augusztus 20-án avatták fel, azaz a projektet akkor zárták le. Az Unió ehhez a munkához is közel 300 millió forintot biztosított.
A felújított szegedi víztorony különlegessége egyrészt, hogy bekapcsolták a város vízellátásába, másrészt pedig, hogy csak időszakosan látogatható. Földszintjén a szikvíznek, azaz a szódának emléket állító kiállítás, míg a hetedik emeleten egy fizikatörténeti tárlat kapott helyet.
Eötvös tér
Az 1910-ben átadott szolnoki Eötvös téri víztorony felújításának és hasznosításának ötlete már 1989-ben felmerült. A Néplap korabeli cikke arról számolt be, hogy egy német-magyar vegyesvállalat éttermet és presszót szeretne kialakítani a Víz- és Csatornaművek tulajdonában lévő toronyban. A tervből azonban nem lett semmi, a torony maradt, ahogy volt.
A következő felújítási terv 2007-ben vetődött fel. Az év első napjaiban az önkormányzat vagyongazdálkodási bizottsága arra tett javaslatot, hogy a város szerezze meg a torony tulajdonjogát, mivel e nélkül nem lehet sikeresen pályázni uniós forrásokra. Aztán a nyáron arról nyilatkozott a város polgármestere, hogy a víztorony átadásának 100. évfordulójára megújul az egyre lerobbantabb építmény. Nem sokkal később egy fővárosi cég neve is felbukkant a tudósításokban, akik nettó 6,5 milliót ígértek a vízműveknek a torony tulajdonjogáért, és nettó 7,5 milliót a városnak, a szükséges rendeletek módosításáért. Akkor úgy tűnt, hogy egy 30-50 szobás szállodává alakul az öreg torony.
Ma már tudjuk, hogy ebből a tervből sem lett semmi. Sőt, 2007 végén már arról szóltak a hírek, hogy a torony fenntartója sem vállalja tovább az állagmegőrzést, és felajánlja az építményt a városnak. A közgyűlés azonban határozatban mondott le az építészeti emlékről.
A torony pedig 101 éves korában is úgy áll, ahogy évekkel és évtizedekkel ezelőtt, csak éppen az állaga romlik tovább.