[1xvolt]
Egykori januárok: Felfordult város
2024. január 31.
A József Attila út fél évszázaddal ezelőtti lezárása, az alatta lévő vízvezeték kiiktatása és a vasútállomás utasforgalmi részének ideiglenes helyre költöztetése alaposan felboríthatta Szolnok életét. És akkor a többi beruházást még nem is említettük, merthogy 1974-ben Szolnok tényleg épült.
Fél évszázaddal ezelőtt azzal kezdődött az év, hogy a 4-es főút szolnoki átkelési szakaszának építése miatt lezárták a József Attila utat a Gólya és a Bajcsy közötti. Ez nemcsak a városon áthaladó tranzitforgalmat érintette, de a helyi autóbuszközlekedést, sőt - mint néhány nappal később egy cikkből kiderült - Szolnok vízellátását is. Merthogy a József Attila út alatt haladt a városi vízhálózatnak egyik fontos vezetéke, amit a főút rekonstrukciója miatt ki kellett iktatni a rendszerből, így viszont sokkal lassabban lehetett Szolnok vízkészletét visszapótolni. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a Kun Béla - ma Szolnok ispán - körúton éppen csak átadott tízemeletesekben a harmadik szint fölött akadozott a vízellátás, olykor pedig a távfűtéssel is gondok voltak. De gondolom, mindez alig riaszthatta el az új otthonra vágyókat, akiknek a Móra Ferenc úti új lakótelepen ígértek lakást, ahol egyébként január 16-án egy újabb tömböt adtak át, miközben 1974 nyarára ígérték az Ady Endre útra merőleges házak közül az első kettő avatását. (Fotó: Nagy Zsolt)
A városban ötven évvel ezelőtt zajló beruházások kapcsán érdemes megemlíteni - mivel a korabeli megyei napilap is megírta -, hogy a hatalmas költségek nemcsak Szolnok Város Tanácsát, de a központi költségvetést, a megyei településeinek büdzséjét és a helyi vállalatok kasszáját is érintette. A 4-es átkelési szakaszának 200 millió forintos bekerülési költségét ugyan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium vállalta magára, de közben Szolnok a csak emiatt szanálandó 65 házban lakók elhelyezési költségének a felét fizette. Ez sem lehetett kis teher, ha hozzávesszük, hogy 1974-ben összesen 370 lakás szanálását és egyben ugyanennyi cserelakás biztosítását tervezte a városi tanács, aminek illetékesei felvállalták, hogy emiatt abban az évben más igénylőnek nem fognak tudni lakást adni. A 4-es úthoz kapcsolódó szanálásokon kívül bontottak az új városközpontban, a piac környékén, a kereskedelmi szakközépiskola helyén, de még az Ady Endre úton is. (Fotó: MNL Szolnok)
A sok bontást a sok építkezés indokolta. Hiszen miközben több mint ezer tanácsi, szövetkezeti és magánlakás átadását tervezték 1974-ben Szolnokon, sorra épültek vagy terveződtek a különböző szolgáltató intézmények is. A már említett kereskedelmi mellett elkezdődött a 8 tantermes és 120 fős kollégiummal kiegészített új vízügyi szakközépiskola építése, nem messze az akkor átadás előtt álló 60 személyes bölcsödétől és ugyancsak készülő 100 személyes óvodától. De zöld utat kapott a József Attila úti lakótelep 16 tantermes iskolájának a beruházása - ez ma a Nagy Imre körúti Kőrösi -, és a Tallinn iskola 8 tantermes bővítése is. A Tófenék útra pedig egy 16 tantermes általános iskola terveit készítette a Szolnok Megyei Tanács Tervezővállalata azzal a megkötéssel, hogy ehhez még forrást kell teremteni. (Fotó: képeslap)
És akkor kanyarodjunk vissza egy kicsit a forrásokhoz meg a tervekhez! Arról már többször volt szó, hogy a Móra Ferenc úti lakótelep ellátásához szükséges ABC-t a Szolnok környéki TSZ-ek építették, ez lett aztán a Szövetség. A Kassai úti 900-ast az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Bajcsy útra 1974-ben még csak tervezett Barátság ABC-t pedig a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ finanszírozta. Ez utóbbit a Jubileum téri új ABC és étterem felépítésének költsége is nyomaszthatta, amit abban az évben 20 millióra taksáltak, és végül nem is valósult meg csak 1978-ra, Szolnok ABC néven. És ugyancsak később valóra vált ígéret lett a tér másik oldalán, a tízemeletesek elé ívben felépített újabb ABC és iparcikkbolt is, a Bizományi Áruház Vállalat 1974-ben még 500 négyzetméteresre és kétszintesre álmodott szolnoki egysége pedig végül jóval szerényebb kivitelű lett. Szolnok 900 éves évfordulójára készülve szeretett volna a MESZÖV az új városközpontban egy 3100 négyzetméteres áruházat felépíteni, de 1974 elején ennek még nem látszott a forrása, és később is máshogy és kicsit más helyen valósult meg, hogy aztán 1977-ben Skála Tiszavidék néven nyisson meg. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat lobbizása viszont célt ért, és 1974-ben elindulhatott a Domus építése, ami a terveknek megfelelően 1975 decemberére meg is nyílt. (Fotó: Dombi Gábor gyűjteménye)
És ezzel még mindig nem értünk a fél évszázaddal ezelőtt zajló és tervezett szolnoki fejlesztések felsorolásának a végére. Merthogy a Jász-Nagykun Vendéglátóipari Vállalat beruházásában épült a Pelikán szálló - az ehhez kapcsolódó közművesítésre 7 milliót fordított a város -, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal pénzéből a Tiszaligetben a Touring Hotel, ami mellett a sportkomplexumnak nevezett stadion, mögötte pedig a Sportcsarnok kivitelezésén dolgoztak éppen. A Pelikán szálló szomszédságában zajlott a III-as számú irodaház, azaz a Vízügyi székház kivitelezése, 1974. január 15-én pedig megkezdődtek a talajmechanikai fúrások az új Centrum áruház telkén, hogy április 1-jén már alapozhassanak. A Tallinn városrészben készült az új filmszínház, a Volán tröszt pedig rábólintott a szolnoki bázis építésére, ami aztán a mai Nagysándor József úton valósult meg. (Fotó: Nagy Zsolt)
Szolnokot, a környékét, de talán a fél országot érintő legnagyobb beruházás természetesen a vasútállomás építése volt, ami 1974 elején jelentős szakaszához érkezett. Miután az új tömb úgynevezett postaszárnyának - ma is az - műszaki átadása az előző év végén megtörtént, azt nem a Magyar Posta, hanem a Magyar Államvasutak vette birtokba, ugyanis január 20-án oda költözött a szolnoki állomás utasforgalmi részlege jegypénztárakkal, Utasellátóval, csomagfeladóval és váróteremmel együtt. Merthogy a Pfaff-féle régi épület utolsó maradványát a beruházás utolsó ütemében bontották el a mai első vágányok helyéről, és megkezdődött a nagy utascsarnok befejezése. Ez a művelet a még nem létező Jubileum tér, azaz a vasútállomás előtti terület közlekedési átszervezését is magával hozta, hiszen már akkor is ott volt Szolnok legnagyobb helyi és helyközi autóbusz állomása. Főleg, hogy az Ady Endre úti buszpályaudvarnak 1974 januárjában még csak tervezték az építését, viszont tudható volt, hogy annak költségeiből 13 milliót Szolnok, 2 milliót a megye és települései, 11,9 millió forintot pedig a Volán tröszt fog viselni. Hát valahogy így készült akkor Szolnok a közelgő jubileumra. (Fotó: MNL Szolnok)
Album
Piac tér a városházzal
A harmincas években készült képeslapon még Piac térként jelölik a mai Kossuth teret. A városháza alatt még üzletek sorakoznak, és ott az a szentháromság szobor is, amit néhányan meg ismét méltó módon szeretnének felállítani.
AKB
Volt két mozi
Szolnok belvárosában, a Sütő utcában működött a város egyetlen, állandó kertmozija, amit az akkori Ságvári körúti Vörös Csillag mozin keresztül lehetett megközelíteni. A nyolcvanas évek végén felszámolt szabadtéri mozi helyén volt aztán Szolnok egyik első autószalonja. A Nemzetire átkeresztelt Vörös Csillag filmszínház pedig a pláza megnyitásával zárt be. De már ennek is bő két évtizede. Hiába, jó ötlethez idő kell. Még ha közben az idő vasfoga meg is eszi a múlt maradványait.
SzoborPark
Szentháromság torzó
Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.