Utcasoroló (35.): Szigligeti utca

Az 1963 óta Szigligeti Ede utcának nevezett közterület a Kossuth és a Sóház utcákat köti össze, és első furcsasága, hogy a számozása pont fordítva van, mint a vele párhuzamos Táncsics vagy Kellner Gyula utcáknak. Tehát, ha pontos akarok lenni, akkor nem a Hatvanas és a színház között találjuk, hanem pont fordítva. Azaz az 1-es számú telek - a városi tévé szép villája - a Tisza szálló felé eső végén áll. Hogy ez miért alakult így, csak találgatni tudom. Összefügghet esetleg azzal, hogy a húszas években ez még egy elég görbe, saját számozású telekkel nem rendelkező közterület volt, így amikor az ötvenes években rendezni kezdték, ugyanúgy megfordították a számozását, mint a Szapáryból lett Ságvári útnak (később körútnak).

Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet egy másik furcsaságra is. Mai ismereteim szerint a Szigligeti Szolnok egyetlen olyan utcája, ahol a páros és a páratlan számozás nem ugyanabba az irányba emelkedik. A páros oldal három számozott háza ugyanis a Kossuth út felől áll növekvő sorrendben. Azaz az egykori Füszért székház, a mai áramszolgáltató irodaháza a 2-es, míg a mellett lévő két honvédségi épület a 4-es és a 6-os számot viseli. Mivel ezek az épületek az utca újabb házai, azt gondolom, hogy a számozás az építésükkor keveredett össze. Ha nagyon meg kellene magyaráznom, hogy miért, akkor csak a honvédségi voltukra tippelnék.

Sorolhatom a furcsaságok, de akár az érdekességek közé is, hogy a Szigligeti utca legjellegzetesebb épületei telekkönyvileg nem ebben az utcában állnak. Az alsó végén található parókia a Verseghy parkban, a hátsó frontjával ide néző színház pedig a Tisza parkban áll. A mellette lévő parkoló és a város legotrombább tízemeletese Táncsics utcai házszámot visel, míg a Szigligeti utca végén lévő Hatvanas bérház és a mellette lévő, egykor ugyancsak katonáknak épített társasház a Kossuth utca részei. Azaz a Szigligeti utcában az imént említett páros oldali épületeken kívül a városi tévé szép villája, egy kisebb társasház, illetve engem az ötvenes évekre emlékeztető sztálinbarokk stílusú tömbházak állnak.

Azt hiszem, nem véletlen, hogy ebben az utcában ennyi épület hozható összefüggésbe az egykori Magyar Néphadsereggel. A húszas években ugyanis az utca mai páratlan oldalán csendőrségi laktanya állt, amit tudomásom szerint 1945 után az Államvédelmi Hatóság vett át, hogy aztán az ötvenes években a fegyveres erők szolgálati lakásai épüljenek a telekre. És mivel később a Táncsics utcában fontos katonai központ kapott helyet, folytatódott a környéken a honvédségi lakások és szállások építése.

Az utca múltját tanulmányozva kissé meglepett, hogy amióta nyilvántartják a szolnoki utcák hivatalos vagy közszájon forgó neveit, ennek a közterületnek kilenc megnevezés is jutott. Az vitathatatlan, hogy Szolnok egyik legrégebbi utcájáról van szó, így az sem vonható kétségbe, hogy az 1863-ban feljegyzett Nadrág utca - 1874-től köz - név előtt is volt már valamilyen neve. Mivel 1881-ig, sok vele párhuzamos utcához hasonlóan, a Tisza felé tartó, nyitott csatorna futott végig rajta, nem kizárt, hogy az 1894 és 1926 közötti Csatorna, vagy az ezt megelőzően nem hivatalosan használt Büdös köz elnevezés is felbukkanhatott korábban. Cseh Géza szolnoki utcanevekről szóló könyvében pedig azt említi, hogy 1870 és 1880 között Horánszky köznek is nevezték, ami véleményem szerint Horánszky Nándor országgyűlési képviselőre, későbbi miniszterre utalhat, aki az 1860-as években ügyvédi irodát működtetett Szolnokon.

Hogy az elnevezések furcsasága itt még ne érjen véget, meg kell említeni, hogy 1912-ben Gőzfürdő utca, az 1926-os nagy városi közterület elnevezés alkalmával pedig az 1950-ig viselt Fürdő nevet kapta. Ezek egyértelműen az egykor itt álló városi köz- és gőzfürdővel függenek össze, ami ugye a fürdőszobák nélküli otthonok korában, amikor a növekvő város lakossága már nem járhatott a folyókra tisztálkodni, fontos intézmény lehetett.

Az ötvenes évekig, amikor mint említettem, a környék inkább már az ÁVH laktanyáról vagy a fegyveres erőknél szolgálók otthonairól volt ismert. Így várható volt, hogy a Rákosi-korszakban valami más nevet kap az utca. Azon viszont meglepődtem, hogy a sztálinizmus legjelentősebb nyugat-európai hívére, a francia Jacquos Duclos-ra esett a választás, akiről még életében, azaz 1950-ben elnevezték ezt a szolnoki utcát. És annak ellenére, hogy a Sztálin és Rákosi utcáknak már korábban leáldozott, Szolnoknak ez a közterülete 1963-ig viselte a francia kommunista mozgalom e jelentős alakjának a nevét.

Az újabb, immár legalább kilencedik - azt hiszem, 1963-ban már elodázhatatlan - névváltozásra a háborúban megsérült, egyre tarthatatlanabb állapotú, 1954-től saját társulattal működő szolnoki színház egyel ezelőtti rekonstrukciójának a befejezése adott okot. Keres Emil igazgatósága alatt ugyanis sikerült kicsit felújítani és kibővíteni az 1912-ben készült épületet, így nemcsak a Táncsics utcai főfrontja kapta meg a jellegzetes, szocreál kockát, hanem a hátsó front is a színházzal azonos nevet.