Kérdezem
Közelebb a csillagokhoz
2018. június 21.
Az ország legmagasabb lakott épületének tetején található szolnoki csillagvizsgáló az idei Múzeumok éjszakáján is várja az érdeklődőket. Szabó Szabolcs Zsolttal, a szolnoki csillagászati szakkör aktivistájával, a TIT JNSZ megyei elnökségi tagjával beszélgettünk.
- Pontosan mi is található a 24 emeletes toronyház tetején?
- Hazánk legmagasabb lakott épülete a szolnoki Torony Társasház, amit szinte mindenki úgy ismeri, hogy a 24 emeletes. Valójában a 24. szint már a tetőterasz, ahol a csillagvizsgáló is található. A 23. emeleten messziről is látható keskenyebb ablaksor mögött pedig a TIT, azaz Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szervezetének lettek helyiségek kialakítva a hetvenes évek végén. Ezekben ma különféle képzések zajlanak, míg péntek esténként a csillagászati szakkör tagjai gyűlnek ott össze. Ilyenkor általában előadások, és ha derült az idő, távcsöves bemutatások szoktak lenni. Próbálunk nagy hangsúlyt fektetni a távcsövezésre a tetőn. Rendszeresek a nagyközönség számára is látványos rendezvények, mint amilyen a Múzeumok Éjszakája, vagy szeptemberben a Kutatók Éjszakája, novemberben pedig a Magyar Tudomány ünnepe.
- Mit takar ma a TIT? Mit maradt meg a régi szervezetből?
- A TIT célja továbbra is a nagyközönség számára az ismeretterjesztés, amihez olyan feladatok is társulnak, mint a különféle képzések. Sokan nem tudják, hogy a TIT megalakulása nem az előző politikai rendszer idején történt, hanem jóval korábban. Az 1840-es évektől jelen lévő szervezet céljai nem sokban különböztek a jelenlegiétől: a társadalom művelése, képzése és bevonása a tudományos igényű ismeretterjesztésbe.
- Mit érdemes tudni a szolnoki csillagvizsgálóról?
- A hetvenes évek hosszas szervezésének és utánajárásának köszönhetően került a szolnoki csillagvizsgáló közel 77 méter magasba, a 24 emeletes tetejére. Ami azt is mutatja, hogy városunkban már több mint fél évszázados hagyományai vannak a csillagászatnak. A csillagvizsgáló főműszere egy igazi kuriózum, egy 200/3000-es - 200 mm átmérőjű, 3000 mm fókuszú - Star Instruments optikákkal szerelt, hagyományos Cassegrain távcső, amelyet a néhai Sajó Péter, az Uránia alkalmazottja "öntött formába". Tudomásunk szerint az országban három-négy hasonló távcső van. A mi 35 éves műszerünket hathatós segítséggel a szakkör újította fel, és azóta kitűnően működik. Méreteit tekintve a közepes-nagy amatőrcsillagászati távcsövek kategóriájába tartozik, tekintélyes nagyításra is alkalmas, nyugodt légkör esetében akár ötszázszoros nagyítás is elérhető vele. Emellett persze több kisebb távcsöveink is vannak, amelyek ugyancsak szép leképezéssel rendelkeznek.
- Miért csatlakoznak minden a Múzeumok Éjszakájához? Mit várnak ettől?
- A Múzeumok Éjszakája egy rendkívül kreatív és multifunkcionális, országos kezdeményezés. Kiváló lehetőség a közösségek megfogására, országos rendezvényként óriási reklámfelületet kap. Mi tizenegyedik alkalommal csatlakozunk színvonalas előadásokkal és távcsöves bemutatással a tetőn. Leginkább azért, mert a TIT-nek és szakkörünknek is kiemelten fontos célja, a fiatalok megszólítása. Reméljük, némelyik látogatóból rendszeres vendégünk, később pedig talán szakköri tagunk lesz.
- Idén készülnek-e valami különlegességgel?
- A kitartók derült idő esetén sok naprendszerbeli objektumot meg tudnak majd figyelni távcsövön keresztül. Az est egyik látványossága lesz a Jupiter és a Hold közeli együtt állása az égbolton. Az előadások tekintetében is próbáltunk változatos témákat választani erre az estére: lesz hazai csillagászat történelem, izlandi élménybeszámoló, űrkaland és egy előadás az amatőrcsillagászat és a profi csillagászat kapcsolatairól.
Album

A szép Tisza-híd
Vitathatatlan, hogy az eddigi legszebb szolnoki, közúti Tisza-híd volt a várost és a túlpartot 1912 (vagy 1911) és 1944 között összekötő építmény. Ahogy azt is hozzátehetjük, a legtöbb szenvedést is ennek a hídnak kellett elviselnie, miközben csak krisztusi kort élt meg.
AKB

Veszteségek halmozása
Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.
SzoborPark

Építőipari emlék
Simon Ferenc 1970-ben alkotta meg azt a lemezdomborítást, ami aztán a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) frissen elkészült székházának homlokzatára került. A cég emblémájává is lett köztéri alkotás 1994-ben még a helyén volt. Ki tudja, mi lett a sorsa a 6 méteres alkotásnak?