Úgy korrekt, ha itt és tőlem tudják meg, hogy klaviatúraforradalmár mivoltomat egy időre politikai szerepre is cserélem. Ugyanakkor a hobbimmal, a blogSzolnok írásával sem hagyok fel.
Fotó a legendás Bölény-csúszdáról, talán a háború előtti Kossuth téri artézi kút puttóiról, a piaccsarnok egykori „szobráról”. Kincsek egy ládában, Szolnok a nyolcvanas évek elején.
FRISSÍTVE! Tudom, ez egy alakulóban lévő méhlegelő. Avagy az első szolnoki vakondtelep. Netán allergiások tesztfelülete. Vagy egyszerűen csak a szolnoki valóság a Szapáry úton, ahol évtizedekig düledezett az utca egyik legrégebbi lakóháza, a jövőben pedig gyomtengerként hasznosítjuk. Talán még belépőt is szedünk, ha eldőlt, hogy a helyiek 20 vagy 30% kedvezménnyel nézhetik meg. Nyírjam le? Más telkére nem léphetek be. Miért nem jelentem be/fel? Hivatalból ez senkinek sem fáj?
Nem verik nagydobra, de a szolnoki képviselőtestületben létrejött a nagykoalíció. Hiszen máshogy nem választhattak volna újabb alpolgármestert a tizenhetek maguk közül. A maguk örömére.
NYÁRI ISMÉTLÉS: A Szolnok 900 jubileum ötvenedik évfordulója után is lehet folytatni ezt a négy éve kezdett sorozatot, hiszen a jubileumi év előtt és után is voltak történések és készültek emléktárgyak.
Bezárok egy ablakot, hogy kinyíljon sok másik. Nem kell se pezsgőt bontani, se nagyon szomorkodni, ezt a képzeletbeli ablakot is újra ki fogom nyitni! Augusztus 31-én. Addig betűszünet.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
