A szolnoki vasútállomás területén, az irodaház illetve a kiállított mozdony, valamint az Abonyi úti felüljáró között, az 1-es vágány peronja mellett található ez a három hatalmas tábla. Csak, ha valaki nem találná őket és a feliratot. Ezeket a táblákat eredetileg az uniós források elköltéséhez kapcsolódó kötelező kommunikációs elemként helyezték el jól látható helyen, hogy az arra járók, a Szolnokon vonattal átutazók is láthassák, a magyar állam és az európai közösség mennyi pénzt áldozott a vasút ilyen-olyan fejlesztésére, korszerűsítésére.

Az ominózus felirat minimum másfél éve „díszíti” a víztoronyhoz közelebbi táblát, a blogSzolnok A Kivert Biztosíték (AKB) rovatában ugyanis akkor írtam róla először. Bár valószínűsíthető, hogy a fotózás előtt már több héttel „helyére került” a Magyarország legnagyobb kisebbségének tagjainak, válogatás nélküli bántalmazására buzdító felirat.

Az elmúlt másfél évben még kétszer jeleztem ezen a fórumon, hogy illene valamit kezdeni a vállalhatatlan felirattal, hacsak nem ez a MÁV álláspontja.

Nem történt semmi.

Szólhat a cigány himnusz a parlamentben és előtte, ülhetnek vállaltan e kisebbséghez tartozó képviselők az ország házában, lehet mindenféle kormánybiztosa a nehéz sorsúaknak, minden maradt a régiben. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a felirat nem üti ki a szemét egyetlen vasutasnak, nem jár arra a szolnoki állomásfőnök, de nem zavart akkor se senkit, amikor az új közlekedési miniszter erre járt, miként a legutóbbi város napján sem. Tényleg nem akarok rosszindulatú lenni. Nem tudják elolvasni? Nem járnak arra? Leszarják? Egyetértenek?

Kérem, ne üssenek! Mert, ahol a kisebbségeket ütik, ott én is kisebbség vagyok.