Bár a XX. század első feléből rengeteg olyan szolnoki képeslapot ismerünk, amelyiken szerepel a Gorove utca felirat, nem árt tisztázni, hogy a mai Szolnok területén két Gorove utca volt. Sőt a belvárosi Gorove út két, egymástól távolabb eső szakaszból állhatott. Ez utóbbi a történetünk szempontjából fontos Gorove utca.
A másik Gorove út Szandaszőlős „főutcája”, a mai Vörösmező volt. Hogy a szandai közterület mikor kapta a Gorove nevet, és mikor vették el tőle, nem tudom. Az azonban biztos, hogy az ott élő idősebbek még a nyolcvanas évek elején is így emlegették a Vörösmező utat. Azt pedig csak tippelem, hogy a két Gorove nem ugyanazt a személyt takarja. A szandai Gorove utca szerintem arról a Gorove Lászlóról kaphatta inkább a nevét, aki a XX. század elején, Rákóczifalván alapított hitelszövetkezetet. (De ebben lehet, hogy tévedek.)
Térjünk vissza a belvárosi Gorove utcához, amelyet Gorove Istvánról neveztek el 1894-ben. Éppen két évvel azután, hogy a város főteréből, az addigi Piac térből Kossuth tér lett. És éppen 13 ével azt követően, hogy a névadó Budapesten elhalálozott. Hogy miért lett az egykori Fő utcából Gorove István út, azt csak találgathatjuk az elérhető életrajz alapján.
Gorove István két szállal kötődik Szolnokhoz. Az egyik, hogy valamikor az 1820-as évek második felében Szolnokon végezte alsó iskoláit. A másik pedig, hogy a Tisza Kálmán miniszterelnököt adó Szabadelvű Párt elnökeként érdemeket szerzett Szolnok 1876-os megyeszékhellyé válásában. Már csak emiatt sem érthető, hogy az ugyancsak ebben jeleskedő Horánszkyról elnevezett út túlélte a rendszerváltásokat, Szapáry pedig a legutóbbi rendszerváltás után lett ismét közterületnév Szolnokon.
Gorove István életrajzát elolvasva egyébként sem nagyon érthető, hogy mi lehetett vele a baj. Már ott volt a második reformországgyűlésen, az országgyűlési ifjak egyik vezéralakjának tartották, 1843-ban már a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1846-ban Kossuthot váltja a Védegylet élén, 1849-ben részt vesz a Függetlenségi nyilatkozat megszövegezésében. 1852-ben pedig mindennek köszönhetően távollétében halálra ítélik, és jelképesen fel is akasztják. Aztán persze hazatér az emigrációból, és a kiegyezés utáni első Andrássy-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere lesz, később pedig a közmunka- és közlekedési tárca irányítója. Politikai karrierjét és életét 1881-ben a Szabadelvű Párt élén fejezte be.
Sehol egy porszem, ami okot adhatott 1950-ben a Gorove utca átkeresztelésére. Pedig valakinek, valamiért nagyon csíphette a Gorove név a szemét, ha abban az évben, amikor semmi különösebb apropója nem volt, Kossuth Lajosra keresztelték át a Gorove utcát.
Így Szolnok lett az egyetlen város, ahol a Kossuth térbe két irányból is a Kossuth útról lehet bejutni. Vagy mondhatjuk azt is, ahol a Kossuth utat a Kossuth tér vágja ketté. Úgy tűnik, mi engedtünk 48-ból és 67-ből is, de azért 48-asabbak lettünk mindenkinél. (Legalább egy kis szakasz viselhetné ismét a Gorove nevet.)