2025.08.27. (szerda)

Amiről a térkép mesél

Amiről a térkép mesél

Dátum:

(NYÁR) Nem tudom, hogy egy alig negyvenéves térkép nevezhető-e réginek. Abban azonban biztos vagyok, hogy a Szolnokról valamikor a hetvenes évek elején készített térképek izgalmas dolgokról mesélnek. Például a régi Tabánról, az állomás környékéről vagy a Tiszaligetről.

(Ez az írás 2013. január 15-én jelent meg először!)

E heti szerzeményeim egy kiadvány és egy térkép a hetvenes évek elejéről. Az előzőt az akkori Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatal adta ki A Középtiszavidék (így írva) Szolnok megye címmel. Az is megér majd egy külön írást, hogy akkoriban mi mindent tartottak megnézésre érdemesnek szűkebb hazánkból, ám ennél hirtelen sokkal izgalmasabb a kiadvány hátsó, belső borítóján található Szolnok térkép. Pláne, ha mellé teszem a nem sokkal később készült – impresszuma szerint 1975-ös kiadású – város térképet. (Tudom, mindkét kiadvány több utánnyomást és módosítást megért, de most a hetvenes évek elején történt adatfelvétel a fontos!)

Az idegenforgalmi kiadványban közölt térkép ugyanis nemcsak a régi utcanevek miatt érdekes. A mai szemnek persze szórakoztató a Beloiannisz, Dimitrov, Sallai Imre, Keskeny János nevek olvasása, ám ennél izgalmasabb, hogy a város átalakulása követhető nyomon. Pontosabban, olyan állapotokat rögzítettek a város bizonyos pontjain, amelyek mára eltűntek.

Nézzük először a vasútállomás környékét! Jól látható, hogy a mai Nagy Imre – első nevén Csanádi – körútnak még nyoma sincs. Akik Abony felől érkeztek, azok minden bizonnyal a Jósika útra kanyarodva, a ma már nem létező Család és Könyök utcák torkolatát elhagyva jutottak le az állomáshoz és az akkori autóbusz pályaudvarhoz. Az is észrevehető, hogy a hetvenes évek elején itt folyó építkezésnek a Kinizsi és Sas utcák is áldozatul estek, és névtelen vak utca lett a József Attilát a mai Barossal összekötő Tóth Ferenc utca is.

Nem kevésbé izgalmas a két Zagyva híd közötti, jobb partot végigbogarászni. A Szolnok Ispán – akkor Kun Béla – körútnak még csak a Várkonyi tértől induló rövid szakasza van meg, viszont a mai nyomvonalán még ott vannak a Kárász, Ponty, Háló, Hajó, Harcsa, vagyis az egykori Tabán apró utcái. Az utcákban pedig ott állhattak azok a földszintes, falusias házak, amelyek aztán a 10 emeletesek építésével tűntek el.

Nem lehettek könnyű helyzetben a korabeli térkép készítők. Tudván, hogy sűrűn nem készül új kiadvány, illetve a nyomdai átfutás sem lehetett valami túl gyors, egy kicsit a várható jövőt is meg kellett rajzolniuk. De persze belekalkulálva a korabeli építési sebességet is. Az biztos, hogy ezt a térképet 1970 után rajzolták, hiszen a József Attila már kellően széles. Sőt, nyugodtan tippelhetjük 1973 utáninak is, hiszen a Ságvári és Beloiannisz – ma Baross-Szapáry – kereszteződése már mai méretű, azaz a Madas-házat eddigre elbontották. Viszont a Hild tér környékének kialakítása még nagyon bizonytalan lehetett, így egy meglehetősen nagy tömb került a térképre utcák nélkül. A Pelikán Szállót, a Centrum áruházat, a Vízügyi székházat és a pártházat már jelöli a térkép, de az itteni régi és új utcáknak sincs már/még nyoma.

Érdemes egy pillantás a Tiszaligetre is vetni. A Fáklyavivő, az Aranylakat, a Touring Hotel már a helyén. Viszont a Sportcsarnoknak még semmi nyoma. Ugyanakkor a térképen feltüntették a Vidám Parkot – erre már én sem emlékszem -, és ott az Úttörővasút nyomvonala is. Sőt, a ligeti lejáróval szemben teniszpályákat jelez a térkép. Ezek azok a belügyes pályák lehetnek, amelyekről a napokban volt egy kisebb vita a Facebook Szolnok a múltban csoportjában.

Az 1975-ös várostérképet a kiadvány térképe mellé téve egyértelműen látszik, hogy micsoda városalakító beruházások zajlottak a hetvenes évek elején, Szolnokon. Gondolom, az újabb térkép megjelenéséig nemcsak a Csanády és a Kun Béla körutak készültek el, de a környék paneljei és közintézményei. Ahogy a helyére került a ligetben a körcsarnok is. Viszont a Szántó körút kialakítása, az éppen csak születő Széchenyi-lakótelep – ezen a térképen még csak épülő jelzővel szerepel – legfontosabb közlekedési útvonalának kialakítása még a városépítők előtt állt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (89.): Két városrész határán

Az előző századforduló óta viseli mai nevét a Csokonai út. Ám az elmúlt bő évszázadban, ha a történelmi névváltásokat meg is úszta, a városszéli, falusias utcából már-már nagyvárosias közterület lett. Ahol figyelmesen járva, a múlt ritka kincseire bukkanhatunk, a sokféle fáról nem is beszélve.

Évtizedes júniusok

Kilátó a Tiszaligetben, vasútállomás a Besenyszögi úton, 600 panellakás Szandaszőlősön. Évtizedekkel ezelőtti meg nem valósult álmok. Miközben volt olyan év, amikor két új iskolát is avattak Szolnokon, a Szigligeti színpadán pedig Páger Antal is feltűnt. Szubjektív múltidézés újságokból.

Utcasoroló (71): Attila, Vörös Hadsereg, Tószegi

A maga hat kilométerével Szolnok leghosszabb utcája, aminek a végét nem könnyű megállapítani. Az azonban biztos, hogy valamikor a legtöbb embernek ezen a közterületen volt a munkahelye, és talán itt állt a legtöbb gyárkémény is. Nem szép, de hogy van pár különlegessége, az biztos.

Szolnok 900 (5.): Egymilliós emlék és más turpisságok

Egy 1945-ben megjelent bankjegyre került bélyegzők árulják el, hogy 1975. március 15-16-án nemcsak az éremgyűjtők vándorgyűlése volt városban, de akkor rendezték a III. Szolnoki Numizmatikai Kiállítást is. De a 900 éves évforduló kapcsán felbukkant két érdekes porcelán "töredék" is.