2025.10.14. (kedd)

Hol a Szigony és az Őr?

Hol a Szigony és az Őr?

Dátum:

(NYÁR) Melyik volt az Őr utca és honnan hová tartott a Szigony utca? A kívülállók számára érthetetlen és felesleges felvetések. Mint az, hogy a háború előtt hol és milyen benzinkutak voltak a városban. Vagy vezetett-e sín a Tisza Szállóig, és a hatvanas években, hol igazoltattak koncert után a zsaruk.

Még mindig nem dolgoztam fel teljesen azt a számomra teljesen új információt, miszerint az egykori szolnoki zsinagóga Galériává alakítása előtt cukorraktár volt. Ennél kevésbé ütött szíven, hogy az épületet körbevevő vaskerítés egyes darabjai az elbontás után – valamikor a hetvenes években – valamelyik pártfunkci udvarára kerültek. Épp úgy nem lepődnék meg azon, ha ez igaz lenne, amint azon sem, ha kiderülne: csak a gazdag szolnoki legendárium epizódjáról van szó. Az viszont bosszant, hogy évek alatt se vettem észre ennek a kerítésnek a megmentett elemeit a művésztelep kertjében.

De hát az ilyen sztorikért érdemes Szolnok múltjáról olyanokkal beszélgetni, akiket tényleg érdekel a város története. Ráadásul nyitott szemmel járnak, és amit látnak, azt meg is osztják másokkal.

Életemben nem hallottam az Őr utcáról, holott bogarásztam már néhány régi térképet. Pedig a Tisza mozi környékének múltját nem lehet anélkül felidézni, hogy ne tisztázzuk az Őr és a Szigony utcák elhelyezkedését. Pontosabban azt, hogy a Belvárosi Iskola és a mozi között a kettő közül melyiknek a csonkja maradt meg. Már csak azért sem mindegy, mert az egyik ilyen utca a valamikori szolnoki tűzoltósághoz is elvezetett. Sőt, az egyik nevezett utcából nyílt a város egykori szabadtéri színpada is.

Igen, az a színpad, amin a hatvanas években például egy neves angol zenekar is fellépett. És akiknek a koncertje után a zsaruk itt-ott igazoltatták a kulturáltan szórakozó fiatalokat. De persze ezekre nem én emlékszem. Meg arra sem, hogy a valamikori Árkád presszóban milyen színvonalas irodalmi estek voltak, a Múzeum étteremben meg a kor legnépszerűbb hazai zenekarai játszottak. Nem. Ezeket azoktól tudom, akik vasárnap este eljöttek a Tisza moziba, hogy meghallgassák, mit tudok a környék történetéről, és akikkel utána hosszan beszélgettünk. Mindenről. Témát, témába öltve.

Mehettek-e vonattal a Tisza szállóba az egykori vendégek? A Tallinn városrész melyik lépcsőházában laktak orosz katonák? Hol volt a szolnoki kertmozi? Van-e kép az első szolnoki benzinkutakról? Kell ezekről beszélgetni. Miért ne?

Persze tudom, a kívülálló számára agyamentek, akik ezzel töltik az idejüket. Ha meg még azt is hozzáteszem, hogy a beszélgetés után, szakadó hóesésben és sötétben néhányan képesek voltunk a Szigony és Őr utca vita eldöntésére bizonyítékokat keresni! Hát igen. Ezt csak az értheti meg, aki hozzám hasonlóan tud örülni a Belvárosi Iskola nagytemplom felőli sarkán, embermagasság fölött található, láthatóan többször lefestett, pléh utcatáblának. Ami egyértelműen bizonyítja, melyik utca hol van.

(Ez az írás február 7-én jelent meg először.)

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Egy év

Mellé ment

Kinek az oszlopa?

Buborékfújók

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?