2025.08.28. (csütörtök)

Emlék villanyoszlopok

Emlék villanyoszlopok

Dátum:

(NYÁR) A lassan százhúsz éves szolnoki közvilágítás két "emlékoszlopára" hívták fel a figyelmemet a városban nyitott szemmel járó, Szolnok múltja iránt érdeklődő olvasóim. Az egyik a Kápolna és a Baross utcák sarkán, a másik pedig az egykori Mártírok úti vasúti átjárónál áll.

(Ez a cikk 2013. május 13-án jelent meg először.)

A régi szolnoki képeslapokon rendre feltűnnek korabeli villanyoszlopok és közvilágítást szolgáló kandeláberek. Az elsőket 1896-ban helyezték ki a belvárosban, majd fokozatosan megjelentek Szolnok minden pontján. A mából nézve az első lámpaoszlopok még míves vasszerkezetek voltak, aztán az idő előrehaladtával mind egyszerűbbek, talán modernebbek vagy unalmasabbak lettek. Eddig soha nem gondolkoztam el egy-egy ilyen oszlop életén, pedig akadhat még néhány, amelyik a város legnagyobb fáival egyidős.

Ilyen lehet például az egykori Mártírok úti vasúti átjárónál álló, amelyre Pogány Gábor Benő hívta fel a figyelmemet. Ma már nincsenek meg az indóháztól a tárházig vezető sínek, így a vasúti átjáró is csupán emlék, ám a környéket egykor megvilágító oszlop ma még a helyén van. Egyetértek a művész úrral, aki levelében azt írta, érdemes lenne megmenteni, hiszen város- és ipartörténeti jelentősége is lehet ennek a ma már funkció nélküli oszlopnak.

Főleg, ha megnézzük a Szigligeti Színházról az 1920-as években készült képeslapot, amin a teátrum bejárata előtt egy pontosan ugyanilyen villanyoszlop látható. Tehát nem tévedünk túl nagyot, ha azt mondjuk: a jobb sorsra érdemes indóház és tárház között egy legalább kilencven éves villanyoszlop árválkodik. Lehet, hogy az utolsó ilyen a városban. Amit már csak azért is érdemes lenne megmenteni, mert emlékeztethetne bennünket arra is, hogy sok vidéki nagyvárost megelőzve kezdett kiépülni a szolnoki közvilágítás.

Nem tudom megtippelni, hogy a Fehérkereszt patika sarkánál álló villanyoszlop hány éves lehet. A létezése is csak akkor tudatosult bennem, amikor az egyik „Beszélgessünk Szolnok múltjáról” összejövetelen Danka István, Baross utcát megörökítő képeit nézegettük, és Ifj. Kánya Zoltán felhívta rá a figyelmünket. Azzal együtt, hogy néhányszor már én is lakatoltam ehhez a bringámat, de eszembe nem jutott felnézni az oszlopra. Holott a maga nemben egy nagyon szép és érdekes vasszerkezetről van szó. Ráadásul bár lecsupaszítottnak tűnik, egy vezetéket még mindig tart, tehát használatban lehet.

A korára nem tudok tippelni, bár úgy tűnik, hogy a harmincas években hasonló oszlopok álltak a Tisza Szálló környékén. Ami azonban különösen érdekessé teszi, az a Danka István által 1984-85 körül megörökített és a mai állapot közötti különbség. Azon a jó harmincéves képen ugyanis egy akkor modernnek számító, a mából nézve nem túl esztétikus lámpatest „ékesíti” az oszlopot. Ma viszont egy olyan látható a helyén, amely jóval régebbinek tűnik. Kifejezetten érdekes kérdés, hogy azt a modern lámpatestet ki, mikor és milyen megfontolásból cserélte a mai, az oszlophoz illőre. Ráadásul ez a mostani teljesen úgy néz ki, mint a Szapáry úti kandeláberek lámpatestei a 20-as, 30-as években.

Ha valahol még hasonlóan szép és réginek tűnő szolnoki villanyoszlopra bukkannak, kérem, jelezzék, hogy legalább a virtuális térben megőrizzük őket. Amennyiben pedig úgy gondolják, a város történetének egy apró, de nekünk mégis fontos darabjairól van szó, és módjukban áll, óvják őket, mint az öreg fákat.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?