2025.08.27. (szerda)

Szolnoki házak (34.): Mátyás király úti sporttelep

Szolnoki házak (34.): Mátyás király úti sporttelep

Dátum:

(VAKÁCIÓ) Nem tudom megállni, hogy írjak az egykori Mátyás király úti sporttelepről, ami ha jól gondolom, 2000 körül tűnt el Szolnok térképről, hogy áruház és parkoló épüljön a helyén, illetve kiegészüljön a Szántó körút folytatásaként a városi körgyűrű. Írok róla, pedig a létrejötte sem világos.

(Nyári ismétlés. Ez az írás először 2015. január 13-án jelent meg.)

Túlzás lenne azt állítanom, hogy középiskolás éveim kedvenc helyszíne lett volna a Mátyás király úti sporttelep. Az azonban tény, hogy szerves része volt az életemnek, hiszen sok környékbeli iskoláshoz hasonlóan, nem egy testnevelési órát és tömegsport rendezvényt töltöttem ott. Ha jól sejtem, a nyolcvanas évek közepén már csak ilyen célokat szolgált a pálya – beleértve salakmotor versenyeket is -, illetve különböző sportszervezetek székeltek a Mátyás király úttal párhuzamos, egyszintes épületében.

Maga a pálya a nyolcvanas években a Viktor József – ma Levente -, a Rudas László – ma ismét Szent István -, a Schönherz Zoltán – ma Geleji Katona István – és a Mátyás király út által határolt telket foglalta el. Azaz valamivel kisebb területet, mint az áruház és a parkolója, hiszen ahhoz még hozzácsapták a Mátyás király és Thököly út sarkán lévő csücsköt, ahol annak idején a Verseghy könyvtár hangtára működött. Viszont lemetszették róla nagyjából az irodaházzal azonos méretű területet, amire a Mátyás király út kiszélesítése miatt volt szükség.

A nyolcvanas évek második felében a Mátyás király úti sporttelep állt egy ápolt focipályából, körülötte salakos futókörből, atlétikai részből, illetve földkupacokra épített beton „lelátóból”. A jó tíz évvel korábban készült fotón is látható jegenyefák még az én emlékeimben is megvannak. Illetve valami romos téglakerítés, és a Károly Róbert utca végén lévő, mindig nyitva álló vaskapu is rémlik. Persze akkor meg sem fordult a fejemben, hogy egy legalább hatvan éves pályán, a város egyik régi csapatának az otthonában futom a köröket.

Mert, amit eddig sikerült kiderítenem a pályáról, az alapján úgy gondolom, hogy valamikor a múlt század húszas éveiben jött létre itt az első „sportlétesítmény”. Előtte talán az Eötvös tértől induló és a vasúti sínekig tartó hatalmas vásártér része lehetett a hely, amiből a folyamatos beépítés közben sikerült a Munkás Torna Egyletnek (MTE) kimetszenie a focipályányi helyet. Merthogy a pálya az 1919. március 15-én alapított, piros-fekete színű egylet otthona volt 1979-ig.

A nagyjából hatvan évet megélt csapat is megér legalább egy bekezdést. Az 1919-ben létrehozott egyletből 1922-ben egyesület lett – rövidítése nem változott -, ami 1938 és 1945 között valamiért szüneteltette a működését. Még ropogtak a fegyverek a Dunántúlon, amikor a Szolnoki MTE feléledt, igaz 1945 augusztusában – talán nem teljesen önként – egyesülniük kellett a Rendőr Atlétikai Klubbal, így egyetlen évig ők voltak a Szolnoki Rendőr és Munkás Testedző Egyesület. Aztán újabb háromesztendőnyi MTE korszak következett, hogy 1949-ben a Cukorgyár SE-vel és a Papírgyár SE-vel „egyesülve” létrejöjjön a Szolnoki Szakmaközi Munkás Testedző Egyesület. Úgy tűnik, nem volt szerencséje a piros-feketéknek ezekkel az egyesülésekkel, mert két év múlva nemcsak szétváltak, de törölték is a klubot a magyar bajnokságból. A Szolnoki MTE csak 1957-ben alakult meg ismét, és 1979-ig párhuzamosan működött a kék-fehér Szolnoki MÁV mellett. Ez pedig azt is jelentette, hogy komoly városi rangadókat lehetett rendezni a Mátyás király úti vagy a Véső úti pályákon. Mindaddig, míg a két csapat – párt utasításra – össze nem olvadt, és megalakult a Szolnoki MÁV MTE, aminek a nevéből 1996-ban tűnt el az 1919-ben alapított klub nevének rövidítése.

A különböző korú térképeken eltérő néven szerepel a sporttelep. A harmincas években például MOVE sporttelep, ami a Gömbös Gyula miniszterelnökhöz köthető Magyar Országos Véderő Egyletre utal. A hatvanas évek közepén Városi sporttelep a neve, ami nem is csoda, hiszen a hatvanas évek elején a tiszaligeti pályák még nem voltak meg. Tíz évvel később MTE Sporttelep az elnevezés, és az akkori térkép egy Foci falatozót is jelöl a pályán. Újabb tíz esztendő múlva, a nyolcvanas évek közepén pedig már Ifjúsági Sporttelep megnevezéssel találkozhatunk. Azt hiszem, a pálya igazán két lépésben veszthette el az eredeti funkcióját és jelentőségét. Először, amikor 1974 decemberében átadták a Tiszaligeti Stadiont, majd öt évvel később, amikor a sporttelepet használó MTE egyesült a Szolnoki MÁV-val. A pálya nyilvántartott nézőcsúcsa egyébként 1950. május 3-ára datálódik, amikor a magyar válogatottal játszott a Szolnoki MTE, és 6 ezren – a város lakossága akkor húszezer körül lehetett – voltak kíváncsiak a végül 0:11-es vereségre.

A Mátyás király úti sporttelep eladásáról az ezredforduló környékén döntött a helyi önkormányzat azt az ígéretet téve, hogy az értékesítésből befolyó pénzt részben sportpálya építésére fordítják. A pálya helyén 2001-ben nyílt meg a bevásárlóközpont és a parkoló, így az egykori sporttelepre ma már csak a Levente és a Mátyás király út sarkán álló „Sporthíradó” hirdetőtábla emlékeztet. Ám a beruházás igazi jelentőségét nem az áruház adja, hanem a Mátyás király út kiszélesítése, hiszen a sporttelep miatt a Levente utcánál kétsávosra szűkült az utca. A négysávosítás pedig azt is lehetővé tette, hogy kiépüljön a hatvanas évek óta tervezett, városon belüli körút.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

18 és fél ezer oldal múlt

Ami évekig csak a kiválasztottak számára volt elérhető, majd bő két évtizedig csak nehezen lehetett kutatni, az ma egy pillanat alatt elérhető a világhálón. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) - az egykori állampárt - megyei szervezetének iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkájának köszönhetően lettek elérhetőek és kutathatóak.

Utcasoroló (110.): Egyre hosszabb (kör)út

A névadáskor talán még házszám se volt a neves tüdőgyógyászról elnevezett úton. Ezen a nyáron viszont már Szolnok egyik leghosszabb, ám még mindig jórészt üres közterülete lett a Tallinn városrészi Dr. Sebestény Gyula út. Ha az álmok valóra válnak, egyszer a Tiszáig is elérhet.

Séta a Kossuth téren 1900 körül

Még van, aki Piac térnek nevezi és Piacz-nak írja, néhányan Főtérként hivatkoznak rá, pedig legalább egy évtizede Kossuth Lajos nevét viseli. Szolnok főtere, piactere, amit még életében, 1892-ben nevezett el a város Kossuthról. Képzeletben, képek segítségével 1900 körül teszünk itt egy sétát.

A Tisza szálló 27 éves álmai

A privatizáció után nem sokkal, amikor a hotel még a Marx parkban állt, és ötjegyűek voltak a szolnoki telefonszámok, a tulajdonosok készíttettek egy igényes, háromnyelvű kiadványt a Tisza Szálló és Gyógyfürdő szolgáltatásairól és múltjáról. Meg a jövőjéről, amiben akkor még hittek.