2025.08.27. (szerda)

Körmös Hofher az udvaron

Körmös Hofher az udvaron

Dátum:

(VAKÁCIÓ) Évek óta bringázom a Szent István híd felé a gát tetején vivő kerékpárúton, de csak most fedeztem fel, micsoda kincs rejtőzik a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság telephelyén. Ha kedves portást fognak ki, akár közelebbről is megnézhetik a hazai traktorgyártás egykori legjobbját.

(Nyári ismétlés. Ez a cikk 2015. március 24-én jelent meg először.)

Éppen egy évvel ezelőtt siránkoztam azon, hogy a Milléren lévő Szabadtéri Vízügyi Kiállításról eltűnt az évekig ott álló, világoskék körmös traktor. Akkor azt hittem, Szolnok egyetlen ilyen műszaki emlékét sirathatom, pedig úgy tűnik, a Vízügy udvarán már akkor is ott állt ez a másik Hofher traktor. Ráadásul a gát és a papírgyár közé ékelődött, rengeteg különböző gépnek és csöveknek helyet adó udvaron álló traktor kifejezetten jó állapotban van. Sőt, az alatta látható olajfoltból arra következtetek, hogy gondos kezek ápolják ezt az ipari műemléket.

Ez a piros kerekes, zöld traktor legfeljebb 64-67 éves lehet. A szocialista iparosítás majd a mezőgazdasági szövetkezetesítés egyik jelképének számító, nagy mennyiségben gyártott „erőgépről” sokáig azt hittem, hogy 1945 utáni találmány, avagy a Szovjetunióból átvett szerkezet. Ezt a szép szolnoki példányt megtalálva azonban kicsit utána olvastam a Körmös Hofher történetének, és kiderült, hogy a gyökerei az 1920-as évekig nyúlnak vissza. Az 1948-ban államosított kispesti Hofher-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. tulajdonosai és mérnökei ugyanis már az első világháború után rájöttek arra, hogy a gőzgépek kora a mezőgazdaságban is lejárt. Így hát kifejlesztették az egyhengeres, izzófejes motorral szerelt traktort, amely amellett, hogy kevés alkatrészből állt, egyszerűen gyártható volt, igénytelen nyersolajjal is működtetni lehetett. A sikeres R20-22 és R-35 típusok után fejlesztették ki a G-35-öt, majd 1943-tól gyártották a KÖTIVIZG szolnoki telepén ma is látható GS-35 típusjelzésű traktort. A földeken jobb kapaszkodást biztosító jellegzetes hátsó kerekei miatt Körmös Hofhernek nevezett traktorokat természetesen 1948-tól már nem a részvénytársaság, hanem az államosított nemzeti vállalat gyártotta, ami később felvette a Vörös Csillag Traktorgyár nevet.

A szolnoki GS-35 orrán látható Vörös Csillag Traktorgyár logó miatt feltételezhetjük, hogy ez a gép 1951 után, a névváltoztatást követően készült. Bár amiatt, hogy az oldalán egy gyönyörű Hofher-Schrantz-Clayton-Shuttleworth tábla is látható, kissé elbizonytalanodom a korát illetően. Az azonban biztos, hogy egy nagyon jó állapotban lévő, szinte minden darabját megőrzött traktorral van dolgunk, ami eredetileg is körmös lehetett, hiszen a közúti közlekedésben kötelező kiegészítők nincsenek rajta. Külön érdekessége, hogy az elején, a fekete kéménye is a helyén van, ami a Millérről eltűnt traktorról már az utolsó években is hiányzott.

Azt gondolom, hogy ha vannak Szolnokon értékek, amelyeket számba kellene venni, és figyelni a sorsukat, akkor ez a lassan hetven éves traktor is közéjük tartozik. Nemcsak azért, mert az Alföld közepén alapvetően mezőgazdasági központ voltunk mindig, így több száz ilyen gép pöföghetett a környékünkön, hanem amiatt is, hogy ezt a Körmös Hofhert talán éppen a Tiszával folytatott állandó harchoz használhatták. Továbbá az sem egy utolsó szempont, hogy miként a milléri példa is mutatja, egyre kevesebb ilyen traktor található az országban. Ennyire szép állapotú pedig, mint amilyen Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság telephelyén van kiállítva csak elvétve. Amiért köszönet jár azoknak a főnököknek, akik hagyták a gépet megmenteni, és azoknak a kétkezi melósoknak is, akik felújították és a mai napig ápolják a hazai ipar egykori büszkeségét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

TVSZ (12.): Szolnok első említéséről

Szolnok idén 943 éves. Már, ha születése évének elfogadjuk első írásos említését, amihez annak idején a 900 éves évfordulót kötötték. Gondoltam, megnézem a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelét. Ám ez bő félezer éve nincs meg. Tanultam Valamit Szolnokról.

Elbontották a Fáklyavivőt

Nem kell egyetértenünk, de engedtessék meg, hogy azt gondoljam: Szolnok szegényebb lett a Tiszaliget bejáratánál 1970 óta álló szobor elbontásával. Elfogadom, ha valaki mást gondol, csak nem értem, miért éppen most jött az ötlet. Rosszindulatú magyarázataim vannak, amik miatt sok szobrot féltek.

Állandósághoz idomulni

"Ez az a hely, ahol semmi se változik/Ez az a hely, ahol áll az idő". Dúdolhatjuk a "ház" szót "helyre" cserélve Koncz Zsuzsa slágerét a szolnoki vasútállomás előtti parkolókat nézve. Állandó, hogy olykor rendőrök büntetik a Szolnok ABC előtt tilosban parkolókat. Holott ez nem hoz változást.

Pusztuló buszmegálló

(VAKÁCIÓ) Úgy ragadt itt a Vegyiművek buszmegállója a múltból, mint Pompei romjai a Vezúv hamuja alatt. Csak éppen Szolnokon a feledés, a nemtörődömség és a ki tudja, kinek a tulajdona mentalitás súlyos pora telepszik az épületre, ami lassan három évtizede pusztul.