2025.08.27. (szerda)

Lajtos kocsi a sétánynál

Lajtos kocsi a sétánynál

Dátum:

(NYI) Valami felújítás zajlott a Tiszaparti sétányon, 1963 őszén. A Városháza - akkoriban Tanácsháza - udvarát pedig 1965 kora tavaszán burkolhatták le. De folyt az építkezés az Áchim András úton és a Megyei Rendőr-főkapitányság mellett is a hatvanas években. Amiket egy ismeretlen fotós megörökített.

(Nyári ismétlés /NYI/: Ez az írás 2016. május 25-én jelent meg először.)

A fűre dobált kövekből, a sétányra borított építőanyag kupacokból, no meg a lóvontatású lajtos kocsiból gondolom, hogy 1963 kora őszén valamiféle felújítás zajlott a Tiszaparti sétányon, illetve a Verseghy gimi előtti parkban. Ha a már korábban is bemutatott, Pap Bélától kapott fotók témáira gondolok, akkor azt kell feltételeznem, hogy ez a kép is valamiféle vízvezeték- vagy csatornaépítés dokumentálására született. A képen a lajtos kocsi mögött, lapáttal a kezében serénykedő ember, meg a kép bal oldalán látható árok is utalhat ilyesmire, bár akár a sétány kialakítása is történhetett ekkoriban. A fotó nagyjából a gáztartály mellől készült, és a mából nézve tényleg legnagyobb különlegessége a lajtos kocsi, amiben olyan helyekre juttattak vizet, ahol máshogy nehéz lett volna a folyadékhoz hozzájutni.

Az ismeretlen fotós, két évvel később, a Városháza, akkoriban Tanácsháza belső udvarát is megörökítette. Az 1965 márciusában készült két felvétel tanúsága szerint már ráférhetett valamiféle tereprendezés az udvarra, ami ekkoriban elég vidékiesen nézett ki. Hogy a macskakövek honnan kerültek ide, nem tudom, de nem lennék meglepődve, ha kiderülne: a város valamelyik, nem sokkal korábban leaszfaltozott utcájáról menekítették ki az értékes anyagot. Ha jól gondolom, ma már sem a lépcsőház mögötti hosszú, nyeregtetős épület, sem a bal oldalon látható méretes pincelejárat nincs meg. Miként a jellegzetes autójavító rámpa sem. Vajon milyen autókat szerelhettek ezen 1965-ben?

Biztosan volt közöttük olyan, amelyekkel a hatvanas évek szolnoki utca építéseit jártak megszemlélni a tanácsi dolgozók. Mert ahány képet hátrahagyott az ismeretlen fotós az alapján nyugodtan feltételezhetjük, hogy a hatvanas évek a víz- és csatornarendszer bővítéséről vagy kiépítéséről, illetve a szolnoki utcák burkolásáról szólt. Amit ugye szemmel kellett tartani. Legyen szó az Áchim András út burkolásáról – a mellékelt fotó 1963. július 20-án készült -, vagy éppen az egykori Szent László király, későbbi Virág József utcáról a Megyei Rendőr-főkapitányság mellett. Ez utóbbi képen egyébként érdemes észrevenni a rendőrség mögött futó kerítést, amiből ugye arra következtethetünk, hogy 1966 márciusában (a fotón ez a dátum szerepel) még híre sem volt az új szárnynak. Illetve a bal oldalon látható hirdetőoszlopra sem árt egy pillantást venni, főleg, hogy előtte két aktív felhasználót is láthatunk.

A közel száz felvétel között persze vannak olyanok is, amelyek kilógnak a sorból. Például az Ady Endre út 34. felirattal ellátott, 1967 szeptemberében készült kép. Erről ugyanis nem világos, hogy mit kereshetett a közműberuházásokról készült felvételek között. Lehet egy magyarázat, hogy az ismeretlen fotós számára volt kedves ez a ház, ezért örökítette meg. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az Ady Endre út későbbi fejlesztéséhez kapcsolódóan, egy elbontandó házat vagy az ingatlan helyét akarták megörökíteni. Már csak azt kellene tudni, hogy a hatvanas évek második felében hol is állt ez az épület. Ha a régi, még a Horánszky Nándor utcából átvett számozást veszem alapul, akkor ennek a régi főiskolával szemben, a mai tízemeletesek helyén kellett lennie. Ha viszont a mai számozásból kell kiindulnom – ami nem kizárt, hiszen a hatvanas évek közepére a mai Ady Endre út egy része is készen volt -, akkor a 34-es szám inkább a Pláza környékén lehetett. Az út, a gazos területek, és a már nem éppen jó állapotban lévő épület alapján azt mondhatjuk, bárhol is állt 1967 őszén ez a ház, nem lehetett túl fényes a környéke.

De hát ez is Szolnok volt. Miként a többi képen megörökített feltúrt, átépítés közben lefotózott utca is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (44.): Partos kápolna

Szolnok IX. kerületében, a puskapor malom helyén áll a város egyik legrégebbi épülete, aminek története éppúgy kapcsolódik IV. Károly, utolsó magyar királyhoz, mint II. János Pál pápához. A Sarlós Boldogasszonyról elnevezett kápolna közkeletű neve városrészt is jelöl.

Utcasoroló (62.): Mindig M utca

NYI: Vajon mivel lehetett indokolni a Kádár-kor hajnalán, hogy Szolnokon mégsem viselheti egy utca az éppen aktuális szovjet hadügyminiszter, az SZKP legfőbb döntéshozó szervében is ott ülő katona nevét. Hogy 13 évvel korábban miért nevezték el róla a Mária utcát, nagyjából érthető.

Utcasoroló (83.): Számozott főút tábornokokkal

Akár azt is mondhatjuk, hogy a Pletykafalut köti össze a Katona-kút és a Fekete-halom között, az Ugar-tanyákon keresztül a Hatvan felé vezető úttal. Gyanítom, hogy a város terjeszkedésével és a közúti forgalom növekedésével párhuzamosan alakult ki. Az biztos, hogy első nevét 1966-ban kapta.

Szabad sajtó útja 1. Szolnok

Reformer vagy konzervatív? - Fidesz? Fidesz! Nejlonzacskó és bilincs - Hány párttitkár kell Törtelen? - Géppisztolysorozatok az iskolaudvaron. Antikváriumban bukkantam a Maholnap első számára. Mondhatnám, a legutóbbi rendszerváltás szabad sajtójához vezető útjának első szolnoki mérföldkövére.