2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (77.): Eltűntek a vasúttól

Utcasoroló (77.): Eltűntek a vasúttól

Dátum:

Ha valakit a szolnoki Vonó, Mozdony vagy éppen Géza utcákba küldenek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy átverték. De akkor se jár jobban, ha a Szép utca 29. alatti vagy éppen a Délibáb utcák 2. és 21. közötti házaiba próbál becsöngetni. Szolnok átépítése utcákat és telkeket tüntetett el.

(Nyári ismétlés: Ez a cikk 2017. április 20-án jelent meg először.)

A Géza utca sorsát a Mátyás király úti négyemeletes szalagházak építése pecsételhette meg. Ez a közterületünk ugyanis a város 1965-ben kiadott térképén még a Liget és a Károly Róbert – akkor éppen Fürst Sándor – utcákat kötötte össze. Egy évtizeddel később azonban már az alacsonyabb számozású vége, ami nagyjából a Közgé tornatermének falával szemben nyílhatott, zsákutca volt, felső része pedig már csak a Mátyás Király és a Liget utcákat köthette össze. Az 1985-ben megjelent Szolnok térképen azonban már nem szerepel ilyen nevű utca, és nem azért, mert az Árpád-házi uralkodókról korábban elnevezett közterületeink addigra át lettek keresztelve, hanem mert egyszerűen megszűnt. Bár bevallom, élek a gyanúval, hogy a ma Liget út 1-3. alatt lévő házak a néhai Géza utcában állnak, csak éppen a négyemeletesek és a 24 emeletes tövébe épült Y-házak közötti utat egyszerűbb volt nem megnevezni, mintsem a táblákat átfestegetni. Főleg, hogy a néhai házakból és telkekből a hetvenes évek végére már úgysem maradt.

A volt Géza utca végéhez közel, 1926-ban még a Levente, 1965-ben viszont már Viktor János utcából nyílt a Szép – az előző századfordulón Kisliget – utca, ami mára a Thököly felől zsákutca lett, és mindössze a 29-es, a 31-es és a 33-as telkei maradtak meg. A többit egyszerűen elnyelte a szolnoki vasútállomás fejlesztése, illetve a Liget úti közintézmények udvarai. A második világháború előtti térképen jól látszik, hogy a mai Államkincstár – néhai TÁKISZ – épülete mögötti részen egészen apró telkek sorakoztak. Amelyek minden bizonnyal súlyos károkat szenvedhettek az állomás 1944. júniusi bombázásakor. Bár után még majdnem két és fél évtizeden át létezett az utca teljes hosszában.

Az előző két közterület sorsával mutat némi hasonlóságot az egykori Mozdony utca, ami lényegben a Thököly túloldalán, a sínekkel párhuzamosan futva, akár a Szép utca folytatása is lehetett. Lehetne, ha bármi is meglenne belőle. Az 1926-os térképen a Rozgonyi és a Túzok utcák alkotta háromszög átfogóját képezte, miként 1965-ben is. Egy évtizeddel később viszont már úgy jelölik, mintha a Rékasi felüljárótól egészen a Széchenyi lakótelepre vezető aluljáróig tartott volna, mintegy összekötve a Cigányváros vasúti töltéshez kifutó utcáinak a végét. Hogy egy évtizeddel később miért nincs a térképen, épp annyira nem tudom, minta azt, valóban eltűnt-e. Egy-két helyen ugyanis olyan, mintha magányos villanyoszlopok és a környékbeliek által kitaposott ösvény, illetve egy helyen két utcavég közötti kocsiút is őrizné a vasútra utaló elnevezésű, eltűnt közterület emlékét.

A Thököly úttól Északra van, volt még két utca, ami kicsit hasonlít a fentebb már ismertetett közterületekre. A Délibáb – 1874-ban Város kertje, a századfordulón pedig Városkert utca – leginkább a Szép utcára emlékeztet, hiszen néhány háza még ma is áll. A felüljáró közelében találjuk a 2-es számú épület, ami előtt az egyébként két helyen is megtört Délibáb utca kövezett bejáratának is ott a nyoma. Maga az utca az időközben ide épített áruház parkolóján vezethetett keresztül, hogy aztán annak a végénél, az egykori iskola sarkánál ismét elkanyarodjon. Ahol egyébként még ma is találni két Délibáb utcai házat.

Valószínű, hogy a Délibábhoz hasonlóan a Vonó utca is a környék rendezésének esett áldozatul, pontosabban annak, amikor a Szántó körutat és a Mátyás király utcát – egyébként teljesen logikusan – összekötötték, létrehozva ezzel egy városi, nagyjából a Tiszától a Tiszáig tartó körgyűrűt. A Vonó utca, ami már az 1926-os térképen is szerepelt, sőt még a fentebb emlegetett későbbieken is megtalálható, nagyjából a mai gyorsétterem és a benzinkút helyén lehetett. Picinyke, zsákutca volt, a Szép utcánál is apróbb telkekkel, elnevezését pedig a városrészben, nagyszámban élőkkel hozták összefüggésbe. Talán azért, mert egykor a belvároshoz és a vasútállomáshoz is viszonylag közeli utcában élhettek a muzsikus cigányok.

A mozdony utca egykori nyomvonala

Talán a Géza utca is itt futhatott

Szemben a Délibáb, jobbra valahol az egykori Vonó utca

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az első érettségizők után

A Szolnoki Magyar Királyi Állami Bánffy Katalin Leánygimnázium második világháború előtt megjelent értesítőjében olvasható az intézmény nagy szívfájdalma, miszerint a város ígéretei ellenére is úgy kellett kibocsájtaniuk az első érettségizőket, hogy azok nem láthattak tornatermet.

Évtizedes februárok

Az 1962-es szolnoki Újságíróbál tombolájának főnyereménye egy szovjetunióbeli társasutazás volt. A Ki mit tud? városi döntőjén a Pop együttes bizonyult a legjobbnak 1972-ben. A Hungária 1982 februárjában dupla teltházas koncertet adott az MMIK-ban. Kalandozás régi Szolnok hírekben.

Hetven év megpróbáltatás

Éppen 111 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a szolnoki színház. A Tisza-parti épületet azonban hét évvel később már másra használták, aztán nyolc évig használhatatlan volt. Közel hetven évet kellett várni az épület első valódi korszerűsítésére és bővítésére, azaz szinte egy új színház felépítésére.

Szolnoki házak (46.): Vásárcsarnok – Piac

Egy új megyei első titkár és a prosperáló Mezőgép vállalat kellett ahhoz, hogy 26 évvel a Kossuth téri piac felszámolása után, mindössze négy és fél hónap alatt felépüljön a szolnoki piaccsarnok. A Heffer János tervezte, eredetileg 3200 négyzetméteres épület azóta Vásárcsarnokká bővült.