2025.08.26. (kedd)

Utcasoroló (84.): Régi, forgalmas mellékutca

Utcasoroló (84.): Régi, forgalmas mellékutca

Dátum:

Adatokkal nem tudom alátámasztani, de úgy érzésem, a Baross és a Templom utcákat összekötő, a Szapáryval nagyjából párhuzamos Sütő utca, Szolnok legforgalmasabb mellékutcája, miközben a rendszeresen arra járók átlagéletkora igen alacsony. Szolnok egyik régi, soknevű közterülete.

Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a jelenlegi Sütő utca Tiszához közelebb eső, déli vége közel háromszáz éve lakott része Szolnoknak. Bár jó ideig a „városfalon”, a szűken vett városon kívül esett, és inkább szétszórt házak és kertek jellemezhették, a Ferences templom építésével felértékelődött. Erre utal, hogy az úgynevezett első katonai felmérés után készült szolnoki „térképre”, 1785-ben már rákerült. Ami nem meglepő, hiszen mint korábban az Óvoda utca – a Gatyaülep – kapcsán írtam, szerintem erre vezethetett a legrövidebb út a piactértől a város legnagyobb templomáig. A majdnem száz évvel később végzett második katonai felmérés után készült rajz pedig azt mutatja, hogy ha nem is alakult ki egyértelműen az utca vonala, néhány évtized alatt besűrűsödtek a házak.

Az immár több mint negyedszázada megjelent Szolnok város utcanevei című könyvben azt olvashatjuk, hogy e közterületnek a déli részét már 1863-ban is Sütő utcának hívták. Cseh Géza szerkesztő szerint azért, mert a Templom és a Sütő utcák sarkán állt egykor a Ferencesek sütőháza, ahol elsősorban a maguk számára készítettek pékárut. Ugyanakkor az északi részét – feltételezésem szerint onnan, ahol ma a Mészáros Lőrinccel egy kis téren összeér a két utca – Vadász köznek vagy Vadász utcának nevezték, ami Cseh szerint talán családnévvel lehet összefüggésben. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy még mielőtt az egész utca megkapta volna a ma is használatos elnevezését, a szolnokiak inkább Lopocsi köznek hívták, az utca közepe táján álló Lopocsi-féle vendéglő miatt. Ami 1926 után kezdhetett elkopni, amikor Szolnok több utcájának az elnevezését rendezte a helyi önkormányzat, és úgy döntött, hogy a Baross és a Templom utca közötti közterületet végig Sütő utcának nevezzék.

Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy a Sütő utca déli szakaszának nyomvonala ekkor még nem egyezett a maival. Egy 1881-es kataszteri térképen jól látható, hogy az egykori Séta térrel – ma a Tisza mozival – szemben lévő utca nem nyílegyenesen tartott északnak, hanem két telek után egy komoly jobb kanyart írva, egy nagy S-betűt formázva haladt. Ennek az lehetett az oka, hogy a legfontosabb funkciója nem a főutca és a Tisza-parti rész összekötése, hanem a főtér és a nagytemplom közötti átjárhatóság biztosítása volt. Ezért is nyílt belőle egy kis köz, ami úgy ért ki a Szapáry útra, hogy vége majdnem az Óvoda utcával szemben volt.

Ennek a köznek az eleje nagyjából ott lehetett, ahol ma egy garázssor nyílik, vége pedig a jelenlegi óvodaudvar szélénél Nem véletlen, hogy az ott lévő Szapáry úti háznak az óvodakertre úgy néznek ablakai, mintha az egy sarki ház lenne. Ezt a közt egyébként 1894-től egészen az óvoda helyén lévő hosszú, földszintes polgárház elbontásáig, vagyis a hetvenes évek elejéig Szüsz köznek hívták. Cseh Géza szerint azért, mert itt lakott az a bizonyos Szüsz család, akiknek téglagyára az előző századforduló környékén a katolikus temető mellett működött, és a város 1927-es térképe is jelöli.

Hogy a Sütő utcának a déli részét mikor és miért egyenesítették ki, nem tudom, az azonban biztos, hogy 1960-ban már a jelenlegi nyomvonalán futott. És ebben az évtizedben épülhetett ide az első „modern” társasház, ami ma is ott szerénykedik az óvodakert mellett. Hogy aztán a hetvenes évektől folyamatosan épüljenek ide újabb és újabb többlakásos házak, eltűntetve az utca régi, falusias épületeit és hangulatát.

A Sütő utca elejének páros oldala lényegében a Szapáry utca hátsó fertálya. Innen nyílik a város legfurább belső udvara, amit autóval az 1-es ABC rakodóján, gyalog pedig a Szapáry legrondább házán keresztül lehet megközelíteni. De ide néz az Ipartestület hátulja, a néhai szabadtéri mozi gazos kertjén keresztül, illetve itt áll a Nemzeti Nagyszálló valamikori bálterme, azaz a Vörös Csillag mozi tömbje is. Az egykori Sütő köz – 2015 óta Kreutzer Balázs, ipartestületi elnök nevét viseli – sarkán pedig egy magánparkoló található. Páros oldalán két kivétellel ma már társasházak sorakoznak, illetve az óvoda hátsó bejárata és a Koltói valamikori technika tanterme düledezik. Páratlan oldalának végén inkább kisebb házak maradtak, északi részét azonban lassan végig elfoglalják a társasházak.

Bár „csak egy” mellékutcáról van szó, aki járt már erre, netán itt lakik, az pontosan tudja, ez egy forgalmas közterület. Reggel és délután a buszpályaudvar és a buszmegálló valamint a Tisza parton lévő iskolák között siető diákoktól hangos. Napközben a Sütő utca kis boltjai, étterme vonzza a forgalmat, illetve sokan erre próbálnak menekülni a Szapáry lassúsága elől. Ahogy pedig eljön az este, újra a fiatalok veszik birtokba az utcát, akiknek egyik fontos vonulási útvonala a Geng, az Aradi és a belváros között. Ennek nyomai leginkább szombat és vasárnap reggel érhetők tetten. De hát ez a belváros átka vagy varázsa.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Felhőt nem karcolónk

Az ország huszonkilencedik, tizennyolcadik, de akár hetedik legmagasabb épülete is lehet a Ságvári és Ady Endre utak kereszteződésében tornyosuló vízügyi székház. A helyezés attól függ, hogy az épület 65 vagy 71 méter magas, és melyik listát nézzük. Az azonban biztos, hogy Szolnok második legnagyobb házában jártunk.

Robogott az úthenger

(NYI) Régi fotókat nézegetve úgy tűnhet, hogy a hatvanas évek a folyamatos útépítés lázában teltek Szolnokon. Az évtized első felében megörökített munkák, meg a tíz évvel későbbi nagyberuházások alapján a mából nézve persze nem tűnnek mindig logikusnak az építkezések. Mindez azonban már a múlt.

A Forgószél és Szolnok

"Történelmi tény..." - na, nem az, amiről 32 évig állították Szolnokkal és a Munkás-Paraszt Kormány megalakulásával kapcsolatban. Hanem, hogy az 1956-os forradalmat vérbefojtó Forgószél hadművelet Szolnokról indult. Virtuális túra a 64 évvel ezelőtti szolnoki események helyszíneire.

Utcasoroló (71): Attila, Vörös Hadsereg, Tószegi

A maga hat kilométerével Szolnok leghosszabb utcája, aminek a végét nem könnyű megállapítani. Az azonban biztos, hogy valamikor a legtöbb embernek ezen a közterületen volt a munkahelye, és talán itt állt a legtöbb gyárkémény is. Nem szép, de hogy van pár különlegessége, az biztos.