2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (117.): Rövid utca, hosszú múlt

Utcasoroló (117.): Rövid utca, hosszú múlt

Dátum:

Szolnok egyik legrövidebb utcája, egyik oldala lényegében a Művésztelep. Azon kevés közterületünk, amelynek azóta nem változott a neve, hogy hivatalosan elkeresztelték. Mivel helyével és nevével is az egykori szolnoki várra utal, a múlt ott rejtőzik a Bástya utcai házak alatt.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2021. március 24-én jelent meg először.)

Szolnok egykori I. kerületében, a néhai szolnoki vár területén található Bástya utcára mindenütt úgy hivatkoznak, mint a város legrégebbi közterülete. Ami abból a szempontból igaz lehet, hogy ezen a helyen – tehát a mai MÁV kórház parkjának belváros felé eső oldala mellett – a XVI. század közepén már biztosan, de az is lehet, hogy még korábban is álltak lakóházak, azaz éltek szolnokiak. Minden bizonnyal az aktuális várfal mögött, a Zagyva egykori főága – a későbbi Pityó, amiből egy tavacska maradt a kórház parkjában – és a mára azzá lett várok kettéválásánál álló, tehát északi bástya közelében. Ha hinni lehet a régi metszeteknek, akkor akár a több száz éve itt álló házakat is elképzelhetjük.

Kaposvári Gyula már az 1960-as évek elején végzett régészeti ásatásokat a Bástya utcai telkeken, amit fél évszázaddal később Kertész Róbert is folytatott. Annak idején a blogSzolnok is beszámolt az egyik üressé vált telken, Kertész Róbert vezetésével folyó munkákról, amelyek az egykori szolnoki vár falát tárták fel. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez Szolnoknak az egyik olyan utcája, ahol kicsit mélyebbre ásva azonnal a múltunk tárgyiasult emlékei bukkanhat elő. (Az más kérdés, hogy a mai beépítettség miatt ilyesmi mikor fordulhat elő ismét.)

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Szent István térből nyíló utca hiába a legrégebbi közterületünk, az ott álló lakóházak átlagéletkora alapján a belváros egyik legfiatalabb területéről beszélhetünk. Magyarul, nemhogy évszázados ház nem található az utcában – a Művésztelep műteremházát nem számolva -, de rendszerváltás előtti épület is alig van itt. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a Zagyva-gát miatti zsákutca hiába van a város szívében, mégiscsak egy félreeső, nulla átmenő forgalmú, csendes utcácska, amit modern családi házak foglalnak el. A XX. század első felében még más képet mutatott, hiszen sűrűn egymás mellé épített, polgárházak sorakoztak itt, és minden bizonnyal kevésbé voltak felkapottak, amíg a telkek vége a Pityó parti rendezetlen területig ért.

Mivel a Bástya utca csak háromszög alakú, 1956-os emlékpark végétől indul, különleges vagy érdekes épületei csak a Szolnoki Művésztelep házai. A telep bejárata is innen nyílik ma már, legalábbis erre utal, hogy a szögletes fémbetű felirat a Zagyva-híd közeléből átkerült ide. A művésztelep és a néhai vár területének megújítása alapjaiban változtathatja meg a Bástya utca életét. A híd mellett már álló műtoronytól induló új sétány ugyanis a Bástya utca végét is érinteni fogja, azaz néhány éven belül akár egy felkapott sétáló, „korzózó” hely válhat a környékből. És akkor eltűnhet az utca végéről az a fekete-fehér gátsorompó is, ami jelenleg a legnagyobb kontraszt a jelen és a között, amit egy város egyik legrégebbi közterületéről gondolnánk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

41 vendégváró hely 1980-ból

Randevú, Rétes, Costa Rica, Zagyva. Csak néhány eszpresszó név Szolnok 1980-ban megjelent várostérképéről. Kristály, Jó falat, Kunsági. Ezek pedig akkori falatozók, amelyeknél az étterem jelentett magasabb kategóriát, például mint az Alföldi, a Tallinn vagy a Nemzeti. Hol volt a halsütő?

Utcasoroló (27.): Szántó körút

Amíg nem néztem utána, addig azt hittem, a Szántó körút egy agrárszocialista vezérről kapta a nevét. Most már tudom, hogy az egyik legrégebbi szolnoki utcáról van szó, ami a látszat ellenére a város elmúlt százhúsz évének történetét is őrzi.

Szolnoki házak (51.): Vasutasház

Rövid ideig Szolnok egyik legmagasabb és legnagyobb lakóháza volt, az átadásakor még a Tóth Ferenc, ma már a Vitéz Szathmári József utca teljes páros oldalát elfoglaló 74 lakásos, körben erkélyes társasház. Egyben ez a második világháború után épült második liftes lakóház Szolnokon.

Rácsodálkozás a 84 évvel ezelőtti Szolnokra

Szolnok XX. századi történetének egyik sokat emlegetett "forrása" a Scheftsik György által szerkesztett és Kalotai László által kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene című vaskos kötet. Leginkább azért, mert néhány fotóval és jóval több szóval képet ad a város 1934 körüli állapotáról is.