2025.08.27. (szerda)

Szolnoki házak (59.): Az elrejtett könyv-tár

Szolnoki házak (59.): Az elrejtett könyv-tár

Dátum:

A Verseghy Ferenc Könyvtár Kossuth téri épületeiben mintegy 460 ezer kötet található. Ma már természetesen nem az olvasók elé kihelyezve, hanem jórészt a több mint ezer négyzetméteres raktárban, ami a Kossuth tér legfiatalabb épülete, ahol éppen negyedszázada tárolnak könyveket.

(Nyári ismétlés: ez a cikk 2022. május 10-én jelent meg először.)

A Szolnok megyei könyvtár létrejöttének 70., illetve a Verseghy Ferenc Könyvtár mai épülete átadásának 25. évfordulója alkalmából rendhagyó utcatárlat került a Kossuth tér sarkára. A könyvtár bejárata előtti tablókat böngészgetve akadt meg a tekintetem a könyvtár ötemeletes raktárára vonatkozó sorokon. Aztán a Verseghy Könyvtár ötvenéves jubileumára megjelent kiadványban is megtaláltam, hogy az 1996-97-ben zajló rekonstrukció eredményeként nemcsak egy 4455 négyzetméteres könyvtár jött létre a néhai leánykollégiumból és munkásőr parancsnokságból, hanem ennek részeként egy új, 1382 négyzetméteres raktárépület is felépült. Erről a legtöbben nem is tudunk, hiszen könyvtárlátogatóként nem járunk benne, és nem biztos, hogy a belső udvaron feltűnik a különleges építmény, ami a Kossuth tér legfiatalabb „háza”.

A mai Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény lényegében két közterületen, két ingatlanon fekszik. Maga a könyvtár bejárata, közösségi terei, szabadpolcos kölcsönző termei a Kossuth tér 2. szám alatt található egykori Pénzügyigazgatósági – kis túlzással adóhivatal – épületben, míg a Verseghy terem és az intézmény irodái a Dr. Sarkady László (korábban Tisza Antal) út 2. szám alatt vannak. Ma már talán kevesen emlékeznek arra, hogy a két ingatlan közül először a volt munkásőr parancsnokságot kapta meg az intézmény egy része, miután a gyermekkönyvtár 1991-ben ide költözhetett. A ma leginkább „könyvtárnak” aposztrofált épületet csak az 1995. májusi döntésnek, illetve az ezt követő építkezésnek köszönhetően foglalhatta el az intézmény, ami egyben a két ingatlan egybenyitását is jelentette. Valamint azt, hogy az addig számtalan külső helyen lévő könyvraktárakat felszámolhatták, hiszen a két ingatlan közös udvarán a kifejezetten raktározási célra készült épületet is átadták 1997. augusztus 25-én.

A belülről ötszintes plusz tetőteres raktárépületet ugyanúgy Dankó Zoltán tervezte, mint a két, száz évesnél idősebb szárny könyvtárrá alakítását. Az egyébként földszint és kétemeletes régi szárnyakhoz a belső udvar fölött átívelő „sóhajok” hídjával, illetve a Kossuth tér felé, az emeletek közötti átjáróval kapcsolódik a raktárépület. Az előbbi kapcsán Takáts Béla – aki a beruházás idején a könyvtár szakmai igazgatóhelyettese volt – a raktárbejáráskor elmondta: az első tervekben az nem szerepelt, de végül megvalósulhatott, ami nagyban segíti a Sarkady utca felőli szárny kiszolgálását. A raktárépülettel kapcsolatban persze azt is érdemes elmondani, hogy a földszintjét a gyermekkönyvtár foglalja el, ugyanakkor mivel a padlást is tárolásra használják, a több mint „ezer négyzetméteres raktár” kifejezés megállja a helyét.

Czakóné Gaczov Katalin, az intézmény igazgatója a raktár szintjeinek bejárása közben elmondta, hogy a Verseghy Ferenc Könyvtár állománya nagyjából 600 ezer kötetből áll, amiben azonban a fiókok készlete is beleértendő. A Kossuth téri épületben körülbelül 460 ezer könyv lehet, aminek valamivel több, mint a fele a raktárépület öt szintjén vár az olvasókra. Az igazgatónő mindezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a könyvtárak belső struktúrája, hiszen ma már nem elsősorban a kihelyezett állomány, hanem a különböző katalógusok alapján választanak az olvasók, így nem kell mindennek szem előtt lenni. Természetesen nemcsak a ritkábban kölcsönzött és plusz példányok vannak a raktárban, de például a rendszerváltás előtti gyűjtemény egy része vagy éppen a ma már alig kölcsönzött bakelit kollekció is. Meg persze a könyvtár saját iratanyaga, a helytörténeti gyűjtemény egyes elemei, és sok egyéb – például ünnepek díszletei – az intézmény működéséhez kapcsolódó tárgy is.

A raktár öt szintjén legalább négyezer folyóméternyi polcon őrzik a könyvtár állományának körülbelül a felét. A polcok egy része az 1997-es átadáskor került a szintekre, más része a korábban működő, de felszámolt raktárakból, illetve későbbi vásárlás révén került ide. Merthogy a negyedszázada még elegendő kapacitású raktár évről évre egyre szűkösebb. Annak ellenére is, hogy Czakóné Gacov Katalin és Takáts Béla is egyetértettek abban: a könyvtárosok kreativitása határtalan, ha újabb tárolók kialakítására van szükség. Ugyanakkor mindketten örülnének, ha az eredeti tervekben szereplő „tömörraktár” – amikor a síneken mozgatható polcok szorosan egymáshoz simulnak, azaz nem kell közöttük folyosókat hagyni – valamikor megvalósulhatna. Számításaik szerint ugyanis ez közel duplájára emelhetné a meglévő raktár kapacitását anélkül, hogy egyetlen négyzetméterrel is bővíteni kellene az épületet.

Az ötszintes raktárépület egyébként a Kossuth tér 3. felé eső telekhatár mellé, az udvar üres területére épült annak idején. A főépület felől nézve, a résnyi ablakok miatt kicsit olyan, mint egy börtön, ami érthető is, hiszen ennél a funkciónál nem nagyon szükséges a természetes megvilágítás. Ugyanakkor azt érdemes tudni, hogy nem hétköznapi épületszerkezetről van szó, hiszen nem sima lakások vagy irodák, hanem összességében súlyos könyvespolcok elbírására méretezték a födémeket. A könyvtár belső udvarán álló, nagyjából 200 négyzetméter alapterületű épület szabadon álló hatalmas keleti homlokzata nem túl érdekes, csak a liftnek és a lépcsőháznak otthont adó „torony”, meg persze a „sóhajok hídja” töri meg. De ebbe a műfajban nem is a szépség, hanem a praktikum a döntő.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (36.): A Kiskápolna

Szolnok második legrégebbi, ma is álló épülete, ami talán éppen annak köszönhető, hogy a XX. században szinte végig rosszul adták meg építésének évét, így 1949-ben műemléki védettséget kapott. Hivatalos nevét Xavéri Szent Ferencről, Szolnok védőszentjéről kapta.

Utcasoroló (13.): Dr. Balogh Kálmán u.

(NYÁR) Magyarázatot nem tudok adni az okára, de Szolnokon sok utca viseli orvosok nevét, ami számomra szimpatikus. Ennél már csak az tetszik jobban, amikor egy közterület kifejezetten szolnoki kötődésű személyről van elnevezve. Ha pedig még köze is volt az illetőnek az adott utcához, az különösen kedves.

Szolnoki házak (54.): Szolnok ABC

Sokáig azt hittem, ez is az új állomással, a Tanúheggyel és a Jubileum térrel együtt készült el. Ma már tudom, hogy az átadására még közel 3 évet kellett várni, akkor viszont Szolnok legnagyobb alapterületű élelmiszerboltja és étterme lett. Jövő januárban lesz 44 éves a Szolnok ABC.

Két emlékmű áthelyezése között

Szolnok második világháború utáni történetének első korszakát, amikor szocialista nagyvárost kezdtek faragni belőle, két régi emlékmű áthelyezése is határolhatja. Ebben a 15 évben átfogó változások csak az ipartelepen történtek, ám a belvárosban már születtek brutalista középületek.