2026.04.16. (csütörtök)

Egy hely, két kép, két kor

Egy hely, két kép, két kor

Dátum:

Van két képeslapom, amelyekhez - szerintem - ugyanarról a tekercsről származó fotókat használtak. Tulajdonképpen a szolnoki evangélikus templomot ábrázolják, csak más kivágásban. És más képaláírással. Igaz, a kiadás között eltelhetett legfeljebb négy év.

Van két képeslapom, amelyekhez – szerintem – ugyanarról a tekercsről származó fotókat használtak. Tulajdonképpen a szolnoki evangélikus templomot ábrázolják, csak más kivágásban. És más képaláírással. Igaz, a kiadás között eltelhetett legfeljebb négy év.

Nem tudom, hogy pontosan mikor készülhetett ez a két felvétel a szolnoki evangélikus templomról, de úgy tippelem, nagyjából tíz évvel annak átadása után, tehát valamikor a negyvenes évek elején. Erre semmi bizonyítékom nincs, csupán a képek hátterében álló terebélyesebb fákból és a rendezett parkból következtetek erre. Elsősorban azért, mert a parkot a húszas évek közepén kezdték kialakítani, a templomot pedig 1932-ben adták át, azaz kellett még néhány év, hogy a környék az itt látható képet mutassa. Ráadásul nekem úgy rémlik régi képekről, hogy a háború utolsó éveiben, amikor már állt az előző Szapáry-szobor, hasonló volt a növényzet körülötte.

Szintén a növényzetet nézegetve jutottam arra a következtetésre, hogy a két fotó egyszerre készülhetett. Az állóképen a padok körül, a fekvőn pedig pont a torony előtt láthatók – szerintem – egyforma facsemeték. Azaz volt egy tekercs, amin több jó minőségű kép is lehetett a templomról, így valamelyikről előbb, némelyikről meg később született nagyítás, és lett belőlük különböző korokban képeslap.

A képaláírások alapján azt gondolom, hogy a fekvő formátumút adhatták ki előbb. Sajnos a birtokomban lévő lap hátsó része sérült, azaz nem nyújt támpontot semmihez. Viszont biztos, hogy akkor nyomtatták, amikor még egy képeslapra nyugodtan rá lehetett írni, hogy „Evang. templom”.

Az álló formátumút – ami tulajdonképpen szintén csak az evangélikus templomot mutatja – 1951. július 3-án adták postára, és legfeljebb két-három évvel korábban, a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalatának a megalapítása után adhatták ki. Azaz, azt követően, amikor már nem kerülhetett olyasmi egy képeslapra, hogy milyen templomot ábrázol, hanem csak az, melyik teret mutatja.

Igaz, esetünkben nem kizárt, hogy az ellenség megtévesztéséről vagy valamiféle szabotázsról lehetett itt szó. Cseh Géza sokszor citált Szolnok város utcanevei című könyvében ugyanis az szerepel, hogy a Felszabadulás park a jelenlegi Tisza park neve volt, azaz a református templom, a Verseghy Gimnázium és a Tisza szálló által közrefogott téré. Nevét pedig a háború után itt felállított, 1956-ban pedig ledöntött emlékműről kapta. Márpedig a mai Zounukos szökőkúttól az evangélikus templom ilyen szögben nem fotózható. Ezeket a képeket ugyanis a köznyelvben békás szökőkútként ismert „tavacska” környékéről készíthette valamikor az ismeretlen fényképész.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.

Még egy toronnyal

A szolnoki Baross és Kápolna út kereszteződésénél álló Hasznos-házat 1915-ben örökíthette meg Szigeti Henrik, hogy aztán Kisné képeslapjának e példányát 1924-ban Budapestre küldjék.

Baross utcai szecesszió

Mert ez a szolnoki, Baross utcai szecessziós homlokzatú épület minden részletében szép, és fontos volt, azért kerülhetett a város főterén működő kiadó, Fuchs Manó képeslapjára 120 éve.