2026.06.25. (csütörtök)

Emlékgyűjtés

Emlékgyűjtés

Dátum:

Hősök voltak mindannyian címmel nyílik májusban kiállítás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban. Az első világháború megyei vonatkozásait bemutató tárlat előkészítéséhez a megyében élők segítségét is kérik a levéltár munkatársai.

11-szolarh-vadonk_400– A tervezett kiállítás anyagát három forrásból próbáljuk összeállítani – mondta el Bojtos Gábor, a megyei levéltár munkatársa. – Egyrészt a levéltárban meglévő anyagokból, másrészt különböző gyűjteményekből származó tárgyakból, harmadrészt pedig azokból a fotókból és levelekből, amelyeket a megyében élőktől szeretnénk összegyűjteni.

A levéltár gyűjteményében található, az első világháborúhoz köthető anyagok feldolgozása már megkezdődött. Bojtos Gábor elmondta, májusra egy olyan adatbázist állítanak össze, amely valamennyi, a témához kapcsolódó, a levéltárban fellelhető dokumentumot tartalmazza. Ez megkönnyítheti majd az első világháború további kutatását.

– A kiállításhoz kapcsolódóan több témát igyekszünk feldolgozni Cseh Géza, Szikszai Mihály és Csönge Attila kollégáimmal. Én az 1916-ban bevonultatott megyei harangok sorsát próbálom feltárni, illetve veszteséglistákat pontosítok. Minden településen áll olyan emlékmű, amelyen a háborúban elesett helyieket sorolják fel, de a levéltári kutatások alapján azt mondhatjuk, a listák nem pontosak. Nagyon érdekes például, hogy miközben Törökszentmiklós közel ezer áldozatot tart nyilván, addig Szolnoknak csak 305 első világháborús halottja van.

A májusban nyíló kiállítás sok tekintetben hasonlít majd a még néhány hétig látogatható, Amikor én még kissrác voltam, az 1960-as, 70-es éveket megelevenítő levéltári tárlatra. Azaz nemcsak írott emlékeket, de fotókat és korabeli használati tárgyakat is igyekeznek bemutatni a levéltár munkatársai.

– A megye több helytörténeti gyűjteményével is felvettük már a kapcsolatot, illetve a Hadtörténeti Múzeumtól, a szolnoki Repülőmúzeumtól és egyenruha gyűjtőktől is kértünk már anyagokat. A napokban járt nálunk egy idősebb úr, aki, amikor meghallotta, hogy mire készülünk, a padlásán őrzött katonaládákból ajánlott fel egyet a levéltárnak.

11-szolarv-clk_400A kiállítás fontos elemei lehetnek azok a személyes fényképek és írásos anyagok, amelyeket ma még a családok őriznek. Ezek összegyűjtésére és kutatására pályázatot írt ki a megyei levéltár. Ezen bárki indulhat, olyan első világháborús fotókkal vagy írott emlékekkel, amelyek valamilyen módon a megyéhez köthetők.

– Az első világháborút már nemcsak a katonák, de a hátország is megszenvedte. Azt hiszem, épp olyan hős volt az öcsödi hadikórház ápolónője, mint a frontszolgálatot teljesítő katonák. A háborús mindennapokat bemutató képeket, leveleket, esetleg naplókat keresünk a pályázatunkkal. Tudom, sokan őriznek ilyeneket otthon, egyik barátomnál például a dédnagypapa első világháborús fotója díszíti a nappali falát. Azt szeretnénk, ha ezeket az emlékeket a levéltár feldolgozhatná, és meg is mutathatná a nagyközönségnek.

 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár pályázatot hirdet

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE A NAGY HÁBORÚBAN címmel

A pályázat célja, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye katonáinak sorsát, a hátország életét az I. világháború időszakában (beleértve a hadifogság időszakát is) fényképek és dokumentumok segítségével és az Önök közreműködésével felidézzük, a megye közvéleményével megismertessük.

 

1, A pályázaton csak megyei vonatkozású fényképekkel, dokumentumokkal lehet részt venni.

2, A pályázó a fénykép/irat tulajdonosa adatainak megadásával pályázhat.

3, Beküldhető dokumentumok: fényképek, iratok (tábori lapok, naplók, frontemlékek, igazolványok, oklevelek, stb.).

4, A dokumentumokhoz mellékelni kell egy jegyzéket is, mely a következő adatokat tartalmazza: a beadott dokumentum(ok) megnevezését, sorszámát, a keletkezés feltételezett idejét.

5, A pályázathoz csatolni kell egy szöveges tartalmi összefoglalót, mely tartalmazza a keletkezés körülményeit, lehetőség szerint a fényképen látható személyek nevét, adatait, és egy rövid tartalmi leírást ad.

6, A beadott dokumentumokról a levéltár digitális másolatot készít szkennelés, fényképezés útján, és a beadástól számított egy hónapon belül visszajuttatja azokat a pályázónak. Igény esetén a digitális másolatról elektronikus úton másolatot küldünk.

7, A pályamunka értékelésének főbb szempontjai: az összeállított dokumentumok tartalmi gazdagsága, történeti értéke és dokumentálása.

8, A pályázati anyagokat postai úton vagy személyesen lehet eljuttatni a Levéltárba.

9, A beérkezett pályamunkákat egy szakmai zsűri fogja értékelni.

 

További felvilágosítás:

– Minden digitalizált pályázati anyag a levéltár tulajdonába, a fényképek gyűjteményébe kerül, és azt publikálás céljából – a szerző vagy a tulajdonos nevének feltüntetésével ? szabadon felhasználhatja.

– A pályázó a pályázat benyújtásával az alábbi feltételeket elfogadja: a pályázati anyag a vonatkozó jogszabályi keretek között kutatható, felhasználható, publikálható.

– Beküldési határidő: 2011. július 31.

– Pályadíjak: értékes levéltári kiadványok.

– Eredményhirdetés: ünnepélyes keretek között, 2011. szeptember 20-án, a Levéltári Napon.

 

A pályázóknak eredményes munkát kívánunk!

 

Szolnok, 2011. január

 

Dr. Fülöp Tamás PhD

levéltár-igazgató

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok 900 (30.): Különös hármas

A 900 éves Szolnok felirat meddig volt a „Hatvanas” bejárata felett? A megyei napilap kiadója miért csináltatott kétféle 1975-ös kártyanaptárt? És egy csomag ünnepi franciakártya.

Szolnok 900 (29.): Akkori kereskedelem

Nyolc benzinkút a városban, a Május 1. Ruhagyár szolnoki Elegant boltja, a 60 szobával bővítendő Tisza szálló. Információk a Jubileumi Kereskedelmi Szakbizottság 1974-es kiadványából.

Felépült végül a házuk

Szolnok rendszerváltás előtti négy évtizedes történetében hangsúlyos szerepet kapott a lakásépítés, ami a korabeli napilapban is tetten érhető. Miként a fejlődés egyéb következményei is.

Szolnok 900 (28.): Aktív bélyeggyűjtők

A Szolnoki Bélyeggyűjtő Kör aktív szervezet lehetett a hetvenes évek közepén, amit a hátramaradt kisnyomtatványok mellett az alig öt hónap különbséggel rendezett kiállításaik is igazolnak.