2025.08.27. (szerda)

A Szapáry út 1899-ben

A Szapáry út 1899-ben

Dátum:

Lehet, hogy Csuday Miczike őnagysága az előző századfordulón már képeslapgyűjtő volt? Avagy a budapesti Szapáry utcában lakó hölgy gyűjtötte az azonos nevű utcákat mutató anzikszokat? Netán csak kötődött Szolnokhoz? Mindenesetre egy fiatalember kedvességének köszönhetően fennmaradt ez az 1899-ben készült szolnoki kép.

Lehet, hogy Csuday Miczike őnagysága az előző századfordulón már képeslapgyűjtő volt? Avagy a budapesti Szapáry utcában lakó hölgy gyűjtötte az azonos nevű utcákat mutató anzikszokat? Netán csak kötődött Szolnokhoz? Mindenesetre egy fiatalember kedvességének köszönhetően fennmaradt ez az 1899-ben készült szolnoki kép.

A Csuday Miczike őnagyságának küldött képeslapon használt fotó csak 1899-ben készülhetett a szolnoki Szapáry úton. Részben azért, mert a távolban már látható a Szolnoki Zsinagóga épülete, amit ugye nem sokkal korábban kezdtek építeni, és abban az évben adtak át. Másrészt pedig a kibetűzhetetlen nevű hódoló 1900. február 10-én adta fel ezt a lapot a szolnoki Főpostán – ami akkor még a mai Varga Katalin Gimnázium épületének földszintjén üzemelt -, és ugye a lombos fák miatt egy ilyen kép legkésőbb az előző nyár végén készülhetett. Mindezek alapján szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen volt Szolnok fejlődésnek indult korzója ez előző századforduló előtti évben. Illetve e kép meg a fantáziánk segítségével bepillanthatunk a korabeli város életébe is.

Érdemes a fotó két szélére pillantásokat vetni: egyértelműen villanyoszlopok sorakoznak az utca két oldalán. Ami nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az 1800-as évek végén, Szolnokon rohamosan terjedt az elektromos áram használata. Azt persze erről a lapról nem lehet eldönteni, hogy a képen látható oszlopok a Szapáry utcai Nemzeti szálló gépéből, avagy a Zagyva túloldalán lévő Scheftsik tulajdonolta telepről továbbították-e az áramot. Az mindenesetre tény, hogy a Monarchia sok nagyobb városát is megelőzve kezdett terjedni Szolnokon az áramszolgáltatás, aminek bölcsője a Szapáry út. Merthogy a Fodor Dániel féle szállodában gyúltak ki először elektromos áram működtette izzók.

E kép láttán azt is nyugodtan megerősíthetjük, hogy a fotózáskor már majdnem negyedszázada megyeszékhelynek is számító Szolnokon folyamatosan haladt a fontosabb utcák burkolása. Az 1891 óta Szapáry Gyula nevét viselő korábbi Molnár utca kövezése egyébként az elsők között történt meg, hogy a belvárosból „kocsi marasztaló” esőzések idején is száraz lábban lehessen eljutni a nagytemplomhoz, a teherpályaudvarhoz, a déli iparterületekhez, és a külvárosban felépített közkórházhoz. Ezen a fotón jól látható, hogy ekkor még nem volt teljes széltében lekövezve a Szapáry út, sőt, mintha a Nemzeti szálló oldalában egy vízelvezető árok is húzódott volna az út és a járda között.

Egyébként e 120 éves fotót nézegetve a Szapáry út járdája is megérdemel néhány gondolatot. Merthogy pár évvel korábban még ez sem volt természetes a városban, sőt még Szolnok főterén is alkalmi pallókon egyensúlyoztak a helyiek nagyobb esőzések idején. Azonban a megyeszékhellyé váló város első aranykorában, a kiegyezést követő, ugyan hullámvasutakkal terhelt, de mégis gazdasági fejlődést hozó időszakban már olyan közcélú beruházásokra is futotta, mint a járdaépítés. Vagy éppen a tudatos kertészeti munkák, amit az ezen a képen sorakozó fák is bizonyítanak.

Mindezek mellett van egy igazi kuriózuma is ennek a képnek. Mert bár a Szapáry utcáról az 1890-es évektől kezdődően rengeteg fotó készült, a később legendássá váló, az utóbbi évtizedben azonban nehéz sorsú Kádár (Tünde) cukrászda helyén korábban álló házról alig van képi ábrázolásunk. Ennek a képeslapnak a jobb szélén azonban még látható annak az alföldi polgárháznak a két ablaka, aminek a helyére Kádár Kálmán előbb földszintes, majd 1911-ben emelettel megtoldott „palotát” emeltetett. És, ha már házakról beszélünk: érdemes egy pillantást vetni az Ipartestület palotája előtt álló épületre is, aminek a helyén ma egy meglehetősen ronda homlokzat látható. Az egykor hatalmas ablakos épületben sokáig étterem működött.

Csuday Miczikének köszönhetően a Szapáry út ma páros, egykori páratlan oldaláról – e fotó bal oldaláról – is kaphatunk némi képet abból az időből, amikor csupa olyan ház sorakozott ott, amelyeket a XX. század szép lassan eltüntetett. A bal szélen lévő földszintes ház helyén ma a bank épülete áll. A mellette lévő első nagyobb ház helyére éppen három évtizeddel ezelőtt húzták fel a Kereskedelmi és Hitelbank helyi székházát, majd a Borostyán művház helyét láthatjuk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ezen a fotón jól kivehető épületek közül ma már csak hármat találnának meg Miczike leszármazottai a szolnoki Szapáry úton: a távoli zsinagógát, a Nemzeti szállót és az Ipartestület székházát. Az más kérdés, hogy egyik sincs már az építtetők birtokában, és egyik sem tölti be eredeti funkcióját.

De hát sok víz lefolyt az utca végén hömpölygő Tiszán a kép készítése óta. És hol vannak már azok az idők, amikor Szolnok főutcáján is minden férfi és fiú fejfedővel a kobakján közlekedett.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Korok találkozása

Négy korszak épített emlékei érhetők tetten, a valamikor ötezer embert foglalkoztató Állami Építőipari Vállalat, két évtizedes eredményeit összefoglaló fotósorozatból származó képen. Az akkori tanácsháza sarkáról, a hetvenes évek elején készült felvétel a szolnoki Kossuth tér keleti oldalát mutatja.

Szolnoki tengerész?

Hajókatasztrófa a Zagyván? Fotó, festett fotó vagy inkább festmény? Romantikus képeslap egy évszázaddal ezelőttről, amikor talán kevésbé csodálkoztak azon a szolnokiak, ha egy itteni férfi esetleg a tengerészetnél egy hadihajón szolgált.

Emelkedő Szabadság terünk

Még néhány évtized és a Szabadság téri házak első emeletéig fog érni az út szintje? Merthogy ezen a minimum fél évszázaddal ezelőtt készült fotón még nagyjából fél méterrel lentebb jártak az autók, mint ma. Arról nem is beszélve, hogy a huszadik század elején a járda és a közút egy szintben volt.

Kép őrizte házak

Első ránézésre talán nehezen azonosítható, hogy mit örökíthetett meg az ismeretlen fotós, ám ha a felvétel bal és jobb széleire pillantanak, akkor beugrik: az ott a szolnoki 1-es posta, a másik pedig az SZTK. Így ez a fotó nem is készülhetett máshonnan, mint az épülő Vízügyi székházból. Az MNL Szolnoki Levéltárban őrzött eredeti képen lévő felirat szerint 1972-ben.