2025.08.27. (szerda)

A szolnoki Hungária kávéház

A szolnoki Hungária kávéház

Dátum:

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A fenti leírásból talán kiderül, hol állhatott ez a bizonyos Hungária kávéház, amiről az előző századforduló környékén a szolnoki „Nagytőzsde és különlegességi áruda” jelentette meg az itt bemutatandó képeslapot. Merthogy gyanítom, az anziksz finanszírozója a Szolnok legforgalmasabb kereszteződésében egykor található kávéház tulajdonosa vagy bérlője lehetett, hogy ilyen, akkoriban még újdonságnak számító módon reklámozza az üzletét. Talán a birtokomban lévő lapot is ott vásárolta meg ismeretlen postázója, hogy az alsó-ausztriai Wagramba küldje 1908. április 16-án. Azaz az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor a rohamosan fejlődő Szolnok központjában több kávéház közül is választhattak a helyiek és a hatalmas birodalom különböző pontjairól leginkább vonattal érkező utazók.

Attól függően, hogy a Hungária kávéház melyik oldalán ült le a kedves vendég a hatalmas portálok mögé a Baross és a Szapáry utcákat vagy a Gorove utcát és a Kossuth teret láthatta be. Utóbbihoz az kellett, hogy a keleti oldalra, azaz a cégér alatt lévő bejárat melletti ablakok mögötti asztalok valamelyikéhez üljön, és akkor megnézhette például a Szapáry és a Gorove út sarkán sorakozó földszintes házakat, amiknek a helyére majd 1929-ben kerül a Nerfeld-palota és 1984-ban a ma is ott lévő Árkád. De e lap feladásakor a vendég már megcsodálhatta a Gorove út 29. szám alatti Kereskedelmi Bank szecessziós épületét is, amit 1964-ben bontottak le, hogy a mai Boldog Sándor István utcának csináljanak helyet. És ugyanígy elé tárult a Kossuth utca felső végének Gorove utca korában még földszintes üzletsorai, de akár Szolnok főterének piaci forgataga is. Ha pedig a másik oldalra, a Baross felőli portálok mögé ült a nézelődő, akkor a ma is álló Kindlovics-bazár épülete és a város fejlődő korzója tárulhatott a szeme elé, esetleg a Szolnoki Hitelbank éppen csak átadott, ám 1937-re már elbontott új székházát is megcsodálhatta.

Mennyi épület tűnt el erről a környékről e képeslap 1908-as postázása óta. Legelőször talán maga a Hungária kávéház és a mögötte lévő földszintes bazár, aminek a fotós felé eső első üzletét akkoriban Kardos Benő vitte. Ha jól sejtem, ezeket az épületeket nem sokkal a második világháború után takarították el, hogy helyükön egy darabig „park” legyen, aztán a 4-es főút átvezető szakasza Szolnok első aluljárójával. A mögöttük lévő emeletes házat 1973-ban szanálták, miként az ezen a képen már alig-alig kivehető, Tiszavirág cukrászda épületét is. Továbbá azt a Madas-házat, aminek e képeslap készítésekor még nyoma sem lehetett, hiszen csak bő két évtizeddel később húzták fel a Csarnok utca torkolatában. Kicsit hátborzongató, hogy ezen az alig száz éves képeslapon még nincs, ma pedig már nincs a helyén az a robosztus bérház, ami alig 45 éves története során annyi mindent látott.

Legalább ennyire érdekes ezen a képen az 1-es posta hiánya is, hiszen ha az egykori fotós helyére állnánk – nagyjából a mai zebra Árkád felőli végéhez -, akkor a látóteret nagyjából a Bauhaus stílusú, zöld homlokzat zárná le. De hát azt csak negyedszázaddal e fotó készítése után adták át az ezen a képen még üresnek tűnő, Mészáros Lőrinc utcai saroktelken. Ami mögött – szerintem – a Baross utca 16. szám alatt ma is álló, jelenleg ingatlanirodának helyet adó, tornyos ház tűzfala látható. Sajnos a Baross utca páros oldalából több alig vehető ki ezen a képen, holott azokat a házakat láthatnánk, amelyek valahogy túlélték e környéken az előző évszázadot. Ami azért nagyon jól indult Szolnokon. Tessék megnézni! Macskaköves utcák, két oldalukon járda, villanyvezeték és megtámasztott, karózott facsemeték. Azaz egy gondozott, a közjólétre is adó településsel találkozhatott az az idegen is, aki a birodalom osztrák tartományaiból érkezett hozzánk. Hogy aztán – a képzeletemben – a Hungáriából egy Hungáriát mutató lappal bizonyítsa: egy európai városban tölti idejét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Új Tisza-vashíd

Mennyi ideig szünetelhetett a hajó forgalom a Tiszán 1909-ban vagy 1910-ben, amikor az Özv. Lőrinczy Gyuláné kiadásában megjelent képeslaphoz ezt a fotót készítették? Szolnokon, a mai Tiszaliget oldalából, az 1944-ben felrobbantott első, szolnoki, vasból és betonból készített közúti híd építésekor.

Az új belváros 1982-ben

Nem nehéz kitalálni, hogy ez a felvétel a mai Baross és Boldog Sándor István utcák kereszteződését mutatja. Körülbelül nyolc-kilenc emelet magasból fotózva. Amit kizárólag 1982-ben lehetett megoldani, amikor már épült a jelenlegi Árkád, ám a telkén még bent állt a síneken mozgó toronydaru. Időutazás Danka István fotója segítségével.

Szép híd, szépírás

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Edzőtábor és bazáráru

Ezt a háromképes szolnoki mozaikképeslapot Kunszentmártonba küldték innen valamikor 1928 után. Talán egy játékvezetői edzőtáborból, és még az sem kizárt, hogy csak az ötvenes években. A Tisza szállós fotót még soha se láttam képeslapon, de még felbukkanhat.