A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!
Egyetlen település helytörténetével sem érdemes foglalkozni Saly Noémi írásainak ismerete, illetve ma már a vele készült egyre több beszélgetés meghallgatása nélkül. Nyáry Krisztián pedig az Így szerettek ők első betűje óta a hazai könyvesszakma fontos alakja. A Buksóban beszélgettek.
Miért tarthatta valaki fontosnak, hogy 1913 januárjában arról tájékoztasson egy budapesti özvegyasszonyt, hogy igaz híveként, a szívélyes üdvözletét este tíz órakor írja Szolnokon? Nem zárható ki, hogy az ismeretlen az általa küldött képeslapon látható szállodában írta mindezt.
Áprilisban ünnepelhettük volna az egykori Sport cukrászda születésnapját, az első női űrhajós szolnoki látogatását, a Kossuth téri szökőkutak virágágyássá alakítását és az Árkád és a SZÜV átadását is. Az évtizedekkel ezelőtti Szolnok megidézése közben azért a Tiszaliget is szóba kerül.
A Színműhelyben Szigligeti labor, Szolnok határain túl Szigligeti karaván, a nagyszínházban az öt bérletes előadás mellett A muzsika hangja, aki pedig még az évad vége előtt megújítja a bérletét, az 2025 és 950 forintért vehet jegyet a június 10-16. között Szolnokon tartandó OSZT-ra.
Az egykori kertmozi – merthogy Szolnokon ilyen is volt – helye, meg a hozzá szervesen kapcsolódó néhai Nemzeti/Vörös csillag filmszínház, pontosabban a volt Nemzeti szálló báltermének 130 éves, magára maradt fala ősszel mutatja a legszebb arcát, amikor a romokat elfoglaló növények elkezdenek színesedni. Hogy mit rejtenek a fák, bokrok vagy meddig tartják még egybe a falakat a növények, ne feszegessük! Miként azt sem, hogy Szolnok közepén mióta is pusztul a város egyik legszebb épülete.
Nem történt semmi sem. Felejtsük gyorsan el? Egy évünk elszelelt. Dúdolhatnánk dalokat, csavarhatnánk ki verssorokat, ha éppen nem a bőrünkre menne mindaz, ami Szolnokon (nem) történt.
Egy film attól még nem jó, hogy kis költségvetésű. Az sem biztosíték semmire, hogy a sztori színházban működött. És sajnos a korábbi Oscar-díj sem garancia semmire. Mindez nem egykutya.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai 200 kiállítása becsülendő kísérlet arra, hogy a 21. században is népszerűvé tegye a 19. század nagy mesélőjét. Ám ehhez a 20. századi olvasók is kellenek.
