Az alig két évtizede Szentháromság térnek nevezett közterületünkön állnak Szolnok legrégebbi épületei, első emeletes háza, de innen indult a helyi középfokú oktatás és a kórházi ellátás is. Ezekről is mesélnek azok a tablók, amelyek a Szolnok Múlt-Tár részeként kerültek a térre.
Véletlenül bukkantam rá. Fullajtár Andrea Karády-estjét régóta meg akartam nézni. Martfűn sikerült. Haumann Petra Karinthyrádájáról viszont most hallottam először, pedig lenyűgöző teljesítmény volt. A Válótársassal viszont mellényúltam. Kicsit fura Komédiás fesztivál Martfűn.
Vendéglátóhelyek jönnek, vállalkozások mennek, mi meg maradunk. Így vannak helyek, amelyekre szívesen emlékszünk, talán még hiányoznak is, és vannak, amelyek már nem is rémlenek. Jóval hosszabb lehetne az a felsorolás, de következzen hét mára eltűnt szolnoki vendéglátóhely.
Egy Mercedes tulajdonosára is rátörhet útközben a hasmenés, és olyankor rajta sem kérhető számon, hogyan parkol. De az is lehet, hogy a drágább autóknak eleve két parkolóhely jár, részben a nagyobb adótartalmuk, részben a megszerzésükért végzett több és keményebb munka miatt. Sőt, szubjektív tapasztalataim szerint az is előfordulhat, hogy ezzel a márkával csak "b" módon szabad parkolni, különben vissza kell adni. Mert valami magyarázatnak csak kell lennie.
Terjed az interneten egy fotó a portugál államfőről, amint éppen magányosan sorban áll egy szupermarketban. Meg egy másik, egy vonatra váró nőről, aki állítólag a svéd munkaügyi miniszter. Én is találtam egy fotót, egy szolnokit, amin a város képviselői ülnek egy rendezvényen az első sorban.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
