Jó helyre kell születni, vagy jó helyen kell dolgozni, hogy valakinek a munkahelyéhez, az otthonához közeli parkolóhelye legyen Szolnokon. Avagy szemfülesnek lenni, esetleg korán kelőnek. Intézményi és alternatív, ingyenes parkolóhelyek Szolnokon, amelyek a többség esélyeit rontják.
A 78 éve meggyilkolt Radnóti Miklós járt közöttünk a 79 éves Bálint András révén. Kár, hogy alig hetvenen láthattuk a Szín-Mű-Helyben, de jó, hogy legalább ennyien láthattuk a Szigligeti kanapé sorozatban. Az, hogy aktuális, kevés. Naponta kellene Radnótit zsolozsmáznunk.
A szolnoki szecesszió talán első, ám máig legnagyobb és egyben leglepusztultabb épülete a Kossuth és az Arany János utca sarkán 1900 óta álló Mezőgazdasági Takarékpénztár. Persze lepusztultságával alig lóg ki a szolnoki "palotasor" épületei közül. Állami, azaz köztulajdonban lévő műemlék, ennek ellenére az elmúlt években csak egy fura emléktáblára, egy világító cégérre és mostanában a hulló épületdaraboktól óvó szalagra tellett.
Ha valaki úgy gondolja, a mai pedagógussztrájk a politikai oldalak valamelyike mellett vagy ellen szól, akkor nagyon nem értünk egyet. Ez a sztrájk (ismét) arra figyelmeztet, hogy a magyar közoktatás rendbetételét a rendszerváltás óta mindenki elszalasztotta. Amihez asszisztáltunk.
E képeslappá lett fotón látható épület ma is áll a Hunyadi és a Dobó utcák sarkán, csak éppen egy nem túl szép emeletet húztak rá. A "Nallábú" Víg József üzleteiről minden bizonnyal reklámcélból készült e képeslap, aminek a birtokomban lévő példányát egy baka küldhette feleségének.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
