A tavasznak van egy visszatérő momentuma felénk. A közműszolgáltatók ilyenkor olvassák le a mérőórákat, és mivel havi átalányt fizetünk, ebben az időszakban érkeznek a túlfogyasztás kiegyenlítéséről a számlák. Idén ezt úgy is megfogalmazhatnám, hogy most fizettem meg a vírus pluszköltségeit.
Nagy kár lenne, ha a Becsúszó szerelem a Veszettek sorsára jutna, és nem lenne minimum olyan sikeres, mint a Brazilok. A vírushelyzet teljesen összekuszálta az új magyar filmek mozikba kerülését, aminek az egyik nagy vesztese lehet Nagy Viktor Oszkár vígjátékként is fontos filmje.
Nem vagyok tisztában a kilencven évvel ezelőtti autómárkákkal, így nem tudom megmondani, hogy a húszas-harmincas évek fordulóján milyen típusok parkolnak a szolnoki korzón, a Szapáry úton. Legalább három-négy autó felfedezhető a Nemzeti szálló előtt, amin már ott a Mozi felirat.
Reggelre hatalmas kutyaszar kupac került a kapunk elé. Pont úgy, hogy a házunkból kilépni és előttünk a járdán elsétálni is csak odafigyelve, átgondolt lépésekkel lehetett. Nem tudom, ki vétette el először. Amikor visszafelé jöttem a pékségből egy lábnyom, meg az odébb rúgott fél kupac jelezte, hogy valakinek aznap biztosan szerencséje lesz.
Már a Törőcsik Mariról szóló, szolnoki utalásokkal teli beszélgetőkönyve után is interjút akartam vele készíteni. A Mucsi Zoltánról megjelent hasonló kötetet olvasva pedig csak az alkalomra vártam, amit a vírus késleltetett. Bérczes Lászlóval a szolnoki emlékeit elevenítettük fel.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
