Az első tervekben még emeletes épület szerepelt. Igaz, akkor még más névben is gondolkodtak. Végül így is ez lett Szolnok első modern ABC-je, ami a későbbi típusterveknek megfelelően presszóval is kiegészült. Mielőtt a nevét bárki elvitatná, a "Jólét" nem a szocializmus találmánya.
A jó savanyúság olyan, mint a desszert - és fordítva -, lehet nélkülük is jót ebédelni, csak éppen nem érdemes. És miként jó desszertet, úgy jó savanyúságot is lehet otthon is csinálni, de bizonyos kivételektől eltekintve azt mondanám: minek, ha vannak profik. Például a szolnoki piacon.
Magyarország Európai Uniós történetében majd egy komoly fejezetet kell szánni az úgynevezett kötelező kommunikációnak és ennek az elemeinek. Mindezekre külön hatóság figyel/figyelt, az ilyesmire elköltött pénz pedig meghaladhatja a térkövekre fordított uniós forrásokat. Az idő előrehaladtával jól látható, hogy a kommunikáció bizonyos elemeinek mennyi értelme és haszna volt. Csak Szolnokon több millió forintnyi, mára értelmetlenné vált tábla díszíti a közterületeket.
Lassan egy éve nincs színház, se mozi, meg kiállítás sem, pláne koncert vagy fesztivál, így lassan az Eső az utolsó vírus előtti módon létező kapocs a kortárs kultúra újdonságaihoz. Vaskos a friss szám. Több benne a próza, mint a vers. Körmendi Lajos Barbaricum-a a Köpönyeg.
Maszk nélkül is lehet az utcán tartózkodni. Szolnoki tapasztalat. A boltok ajtajára kiírt létszámkorlát a bent tartózkodók számára nincs hatással. Szintén helyi tapasztalat. Úgy tűnik, az iskolai nyitás eredményére is nagy hatással van az egyéni vélemény. Saját felelősségre kell védekeznünk.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
