A Szabadság téren, a két híd felhajtója által közrefogva áll egy régi épület, amit sokan bölcsődeként emlegetnek, jelenleg talán a múzeum használja. Az épület láthatóan nem nyitogatott, tér felőli fedeles kapuja mellett évtizedekig "bástyás" utca- és házszámtábla volt látható. Olyanok, amelyek 1926-ban kezdtek Szolnokon megjelenni, és mára nagyon kevés maradt belőlük. Már innen is hiányoznak. Nekem legalábbis. Porszem, amikből a múltunk összeáll.
A blogSzolnok Építeni tudunk, de működtetni nem című írásához fűzött kommentek szinte csak a Tiszaligeti strandfürdőről szólnak. Láthatóan, az bosszantja leginkább a helyieket.
Lehet, hogy csak elmosódott a pecsét, mindenesetre a mellékelt emléklap bélyegződátuma, illetve az 1975-ös Ünnepi Könyvhét vidéki megnyitójáról korábban bemutatott díszboríték alapján úgy tűnik, a rendezvény idején folyamatosan lehetett elsőnapi pecséteket szerezni. A matricasor ráadás.
Biró Panna Dominika második főszerepét játssza az évadban a Szigligetiben, miközben a fővárosban három darabban látható, egyet pedig hamarosan próbálni kezd, és filmezni is sűrűn hívják. A Sweet Charity boldogságot kereső főszereplőjével a szolnoki premier előtt beszélgettünk.
Nem tudom megmondani az okát, de megszerettem a Béres József sétányon álló ledes vízállásjelző-oszlopot, ami a pontos idő mellett a valós idejű vízállást és vízhozamot is mutatta a nap 24 órájában. Lassan öt éve. Néhány hónapja azonban sötét a három különleges képernyő, amihez hasonló csak a fővárosban van. Lehet, hogy csak kivertek valahol egy biztosítékot? Nem lehetne valahogy visszakapcsolni a Tiszához sok szállal kötődő Szolnok e különlegességét?
Szolnokon ne ismétlődjék meg a győri tragédia! Ezt azonban nem elég csak kívánni. Győr kapcsán kevés szó esik arról, mit mulasztott a rendőrség. Szolnokon még tehetne a megelőzésért.
A MÁV hangosbemondók szerint a vasút teljes területén tilos a dohányzás illetve az elektromos cigaretta használata. Ám minden szabály annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle. Vannak dohányosok, akik a peron távolabbi részén szívják, mások a tömegben. Szolnokon egyiknek sincs következménye. Vasutas, rendőr ilyesmivel nem foglalkozik. Akkor viszont minek ez a szabály? Jó, a MÁV hangosbemondók sok más olyan dolgot is mondanak, amiknek nincs köze a valósághoz.
Négyezer, nyolcezer, tizenkétmillió, nem számszerűsíthető. Akik az elmúlt 16 évben egyszer is olvasták a blogSzolnokot március elején, talán sejtik, miről beszélek. Tizenhétbe léptem.
Ismerős? Furcsa? Mert valami hiányzik erről az 1981-es szolnoki fotóról, amit sem előtte, sem utána nem lehetett már így elkészíteni. A Nerfeld-palota már nem, az Árkád pedig még nem áll.
