A Szabadság téren, a két híd felhajtója által közrefogva áll egy régi épület, amit sokan bölcsődeként emlegetnek, jelenleg talán a múzeum használja. Az épület láthatóan nem nyitogatott, tér felőli fedeles kapuja mellett évtizedekig "bástyás" utca- és házszámtábla volt látható. Olyanok, amelyek 1926-ban kezdtek Szolnokon megjelenni, és mára nagyon kevés maradt belőlük. Már innen is hiányoznak. Nekem legalábbis. Porszem, amikből a múltunk összeáll.
A blogSzolnok Építeni tudunk, de működtetni nem című írásához fűzött kommentek szinte csak a Tiszaligeti strandfürdőről szólnak. Láthatóan, az bosszantja leginkább a helyieket.
Lehet, hogy csak elmosódott a pecsét, mindenesetre a mellékelt emléklap bélyegződátuma, illetve az 1975-ös Ünnepi Könyvhét vidéki megnyitójáról korábban bemutatott díszboríték alapján úgy tűnik, a rendezvény idején folyamatosan lehetett elsőnapi pecséteket szerezni. A matricasor ráadás.
Biró Panna Dominika második főszerepét játssza az évadban a Szigligetiben, miközben a fővárosban három darabban látható, egyet pedig hamarosan próbálni kezd, és filmezni is sűrűn hívják. A Sweet Charity boldogságot kereső főszereplőjével a szolnoki premier előtt beszélgettünk.
Nem tudom megmondani az okát, de megszerettem a Béres József sétányon álló ledes vízállásjelző-oszlopot, ami a pontos idő mellett a valós idejű vízállást és vízhozamot is mutatta a nap 24 órájában. Lassan öt éve. Néhány hónapja azonban sötét a három különleges képernyő, amihez hasonló csak a fővárosban van. Lehet, hogy csak kivertek valahol egy biztosítékot? Nem lehetne valahogy visszakapcsolni a Tiszához sok szállal kötődő Szolnok e különlegességét?
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.
