Az SZTK melletti "városképileg kétséges" lakókocsiról készült fotó, ami a hetvenes évek harlemi hangulatát idézi, parádés látlelet napjaink Szolnokjáról. A Jászkun Fotóműhely Szolnok 950-Ma című kiállításán persze nem Cser Gábor Péter "Szépség" című képe az egyetlen említésre méltó.
A Szolnok háziezredének otthont adó laktanya kapuja mellől két katona és egy kislány bámul az ismeretlen fotósnak a kamerájába, aki valamikor 1894 és 1905 között ügyködött a néhai Laktanya kórúton, azaz a mai József Attila úton, hogy aztán fotójából Faragó Sándor jelentessen meg anzikszot.
A legidősebb 66, a legfiatalabb 43 éves. Kettő közülük 35-36 évvel ezelőtt a rendszerváltás okán lett magányos, egy pedig nagyjából harminc éve szimpla bűncselekmény miatt. Az egyikre 35 éve új alakot ígértek, a másikra akár új öntvény is kerülhetett volna, a harmadik meg jó virágtartónak.
Nemzeti, Tisza, Pelikán. Három korszak, három szálloda Szolnokon. Nemcsak az a közös bennük, hogy jelenleg egyik sem eredeti funkciója szerint működik, hanem az is, hogy a megnyitásuk és fénykoruk idején hotelen kívül, más, a város szempontjából fontos feladatot is elláttak.
"Hagyjuk a fenébe az egészet, én végülis mindent megértek." Kern Pincér-rockjának sorai zengenek fejemben, miközben be kell látnom: Szolnokon immár mindenki ott parkol, ahol akar, legyen az járda, autóút vagy zöldterület. Az is hülye, aki Szolnokon szabályosan parkol, és még fizet is érte.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
