A Parkoló kiskapuk cikk szándékom szerint egész másról szólt, mint amiről vitát robbantott ki. Azt kell ismerni, az NHSZ Szolnok vezetője profin kommunikált. Még, ha olykor fogadókészség nélkül is.
Dr. Diana Senechal a Varga Katalin Gimnázium amerikai vendégtanára, aki ott van szinte minden szolnoki kulturális rendezvényen, szolnoki szerzőket fordít angolra, és imád a Zagyva mentén (is) kerékpározni. A sok nyelven beszélő irodalmár-filozófussal magyarul beszélgettünk.
Ez a felhőkkel kicsit túldíszített, minimálisan színezett képeslap nem sokkal azelőtt került piacra, hogy egy Szolnokon átutazó császári és királyi katona megvette, és hazaüzent rajta a Csehországban maradt szeretteinek. Különlegessége, hogy a Baross utca végét mutatja bő száz éve.
Ha nem azért nézik meg Tóth Barnabás új filmjét, mert Magyarország nevezte az Oscar-díjra, akkor válasszák amiatt, hogy a rendező jegyzi az utóbbi évek két legnagyobb sikerű kisfilmjét. Nem fognak csalódni sem a történetben, sem a színészekben, sem a látványban.
Persze, hiszen ilyenkor szóba állnak velünk azok, akik helyettünk akarnak dönteni - vágom rá. Naná, mert ebben a néhány hétben pillanatok alatt megoldódik minden, ott is takarítanak, ahol máskor nem - egészítem ki. Aztán felmegyek a közösségi oldalakra, és elmegy a kedvem az egésztől.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
Az árnyékokkal díszített, vakolatlan tömb Szolnok kellős közepétől méternyire áll. 130 éve. Ez volt a 20 évvel korábban megyeszékhellyé tett város első bálterme. Amíg nem volt színházépületünk, itt léptek fel a vándortársulatok. Majd némafilmeket vetítettek benne, a harmincas évek elején pedig ezen a helyen nyílt meg a Szolnoki Mozgó. Sokan Vörös Csillag, vagy Nemzeti moziként emlékeznek az épületre. Ma fa nő a tetején. Húsz éve várjuk, hogy más képet mutasson a Sütő utca felé.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
