A József Attila és a Százados út kereszteződésének környékét egyrészt a XIX. század második felében a Járműjavító, majd a század utolsó éveiben megépült laktanya kapcsolta be igazán Szolnok vérkeringésébe. Ez utóbbi fontos állami beruházás és intézmény volt, több képeslapon is megörökítette.
Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!
Ismét nemzetközi filmes seregszemlének ad otthont a Tisza mozi. A magyar származású Alexandre Traunerről elnevezett idei Art/Film Fesztiválról Demeter Istvánnal, a rendezvény kitalálójával, a mozi vezetőjével beszélgettünk. Nem megfeledkezve arról, hogy ez egy 49 éves történet.
Minden könyv akkor új, amikor először a kezünkbe akad. A Czibulás emlékkönyv hiába jelent meg 2007-ben, most kaptam belőle egyet, és nem tudtam letenni. A Czibulás, Czibu, Czibulás Péter a Szolnoki Szigligeti Színház tagja 36 éven keresztül. Másfél évtizede másik színpadon áll.
A felvétel előterében látható apró parasztház miatt akadt meg a szemem ezen az 1911 júliusában postára adott szolnoki képeslapon. Aztán jobban megnézve rá kellett jönnöm, hogy különlegességét nem az adja, ami látható rajta, hanem ami éppen hiányzik. Egy újabb olyan képeslap, amiről ? igaz, csak részben - hiányzik a Tisza-híd.
Szendvicsnemzedék. Azok, akik idős szüleik és saját családjuk közé szorulva próbálnak megfelelni és teljesíteni. Az első játékfilmjét készítő Mayer Bernadett tisztelendő témaválasztása.
A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
