A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.
Egy hét Kánaán, színházrajongók ünnepe, helybe jött csodák. Elfogult színházrajongóként így tudom jellemezi az elmúlt hetemet, amikor 14 különböző produkciót nézhettem meg itt, Szolnokon. Lesz majd hivatalos díjátadó meg szakmai értékelés, ezt itt az én szubjektív díjkiosztóm.
Még nem kell a sorok között írni, de a szolnokiak már vagy újra tudnak a sorok között olvasni. VCSM-s kártyanaptárokról írtam, a Tiszaligeti strand emlékei közé kerültem.
A mai szolnoki Kossuth utca 16., 18., 20. és 22. számú telkei illetve a Szapáry utca 2. és a Baross út 1. és 3. ingatlanjai látszanak ezen az 1914 nyara előtt készült képeslapon, amikor a megörökített lovaskocsik még a Gorove utcán álldogáltak. De látszik egy ki tudja, mikor eltűnt dombormű is.
Nem először rendezheti meg a Szolnoki Szigligeti Színház az Országos Színházi Találkozót (OSZT). A frissen felújított és kibővített teátrumba 1991-ben Schwajda György invitálta meg a színházi szakmát, amelyik aztán a következő igazgató, Spiró György idején, 1992-ben ünnepelt Szolnokon.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
