A Kaland című új magyar, romantikus dráma díszbemutatóját tartják október 22-én 19.30 órakor a Tisza Moziban. A vetítés után a közönség találkozhat Csányi Sándor...
Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.
Ennek a történetnek három fő- és két mellékszereplője van. Igaz, a szereplők nem konkrét személyek, hanem eltérő érdekű csoportok. Ez nehezítheti az együttműködést. Pedig a közös nevezőt meg kellene találni a belvárosi szórakozóhelyek működése és vendégeik viselt dolgai miatt.
A környezettudatosság a legkevésbé fontos szempont a szolnoki diákok körében, amikor arról döntenek, hogy mivel közlekedjenek. A legfontosabb a gyorsaság és az ár. Legalábbis ez derül ki a SzolnokIFIrkász októberi számában olvasható felmérésből.
Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.
A megválasztott polgármester mellett eddig is sertepertélt a bukást feldolgozni képtelen expolgi, és immár egy lemondása ellenére hivatalába visszahelyezett fő-városüzemeltetőnk is van.
Nem tudom, emlegették-e már annyiszor Szolnokot tévésorozatban, mint az RTL Bróker Marcsi szériájának első részében. Az alkotók nem akarták letagadni, hol játszódik a történet.
A szolnoki megyeházát és akkor még a Gorove út elejét ábrázoló lapot egy olyan katona küldhette Kispestre, aki két hónappal később már Kolozsváron állomásozott. 1940 nyarán.
A kelet-franciaországi Mulhouse ugyan még csak nyolcszáz éves, de a belvárosában több parkoló helyére is virágágyást építettek. És ezzel nincsenek egyedül. Tudom, hogy ez egy másik Kelet.
