Honnan tudtuk bő negyedszázaddal ezelőtt, hogy mi megy a szolnoki mozikban, mit játszanak a Szigligetiben, vagy éppen miért érdemes elmenni valamelyik művházba? Az internet előtti világban nem mindig segítettek az újságok sem. Menni kellett az információkért.
Azzal fogom kezdeni, hogy a város egyik leghangulatosabb tere lehetne, de... Még mielőtt elkezdem, tisztázom, hogy hajléktalan és hajléktalannak tűnő ember között óriási lehet a különbség. A végén pedig ötletelni fogok, és bevallani, hogy nem tudom a megoldást.
Nem akar a szerző és a darab elé tolakodni, de reméli, megrendülten állnak majd fel a szolnoki Liliom nézői az előadás végén. Kiss József rendezővel az idei első bemutató mellett az új évadról is beszélgettünk a Liliom díszletének világításpróbája közben.
Tudják Önök, hogy melyik a Szegényházi Templom Szolnokon? És melyik viseli a Jézus Szíve vagy éppen a Szent József nevet? Ha tudják a megfejtést, akkor lehet, hogy Önök is ott voltak az Auriga Sport és Szabadidős Klub által szervezett kerékpáros városnézésen.
Van bő öt évtized Szolnok történetében, amikor úgy tűnik, a képeslapokat készítő fotográfusok egyik büszkesége a Szapáry utcai Nemzeti Szálló. Az elmúlt négy évtizedben aztán alig készült fotó a házról.
A megválasztott polgármester mellett eddig is sertepertélt a bukást feldolgozni képtelen expolgi, és immár egy lemondása ellenére hivatalába visszahelyezett fő-városüzemeltetőnk is van.
Nem tudom, emlegették-e már annyiszor Szolnokot tévésorozatban, mint az RTL Bróker Marcsi szériájának első részében. Az alkotók nem akarták letagadni, hol játszódik a történet.
A szolnoki megyeházát és akkor még a Gorove út elejét ábrázoló lapot egy olyan katona küldhette Kispestre, aki két hónappal később már Kolozsváron állomásozott. 1940 nyarán.
A kelet-franciaországi Mulhouse ugyan még csak nyolcszáz éves, de a belvárosában több parkoló helyére is virágágyást építettek. És ezzel nincsenek egyedül. Tudom, hogy ez egy másik Kelet.
