Nem rég tettem közzé egy képeslapot az Album rovatban, és egy kérdést, miszerint "Hova lett Boriska"?. Kádár Zoltántól megtudtam, hogy Boriska valószínűleg nem is létezett.
NYÁRI ISMÉTLÉS: A Verseghy Gimnáziumhoz tartozó Csomor házban volt látható Halász Géza különleges karikatúráinak kiállítása. A gimnázium egykori diákjával, a Közgáz valamikori tanárával a szolnoki emlékekről is beszélgettünk.
A nyáron, egy hétig a Szolnokon élők száma a duplájára nőhet, hiszen a város lakosságával közel azonos számú vendéget várnak az EFOTT-ra, a Tiszaligetbe. A július 12-17. közötti program egyik szervezőjével, a Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnökével, Balogh Péterrel beszélgettünk.
A Tiszaparti sétányon ülő férfialak talán a tanulást jelképezi. Egy ideje sötéten látja a jelent és a jövőt? Vagy csak elborult, mert nem tudja eldönteni: kis világunkban kire is mondhatjuk, hogy sötét?
A Madách köznél sikerült úgy leparkolnia ennek a Saab-nak, hogy pont elállja a sikátor járdáját. A kerékpáros anyuka örülhetett a tehetséges sofőrnek, akinek csak egy kicsit kellett volna előbbre mennie, hogy senkit ne zavarjon. De hát a drága autót nem mindig a szellem nagyságai vezetik.
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.
