Hová jutunk, ha a táblát követjük? Nagyfiúk országába? Primitívföldre? Idiótafalvára? Gondolom, azért festették fel a jelet az útjelzőtáblára, hogy mindenki tudja, a szellemi szemetesvödör merre lakik. Valaki felkereshetné!
Lehetne a beszedett parkolási díjakból olyan parkolókat építeni, ahol esőben nem a víz az úr? Szerintem, a kérdés is felesleges. Mert ezért fizetünk a szolgáltatásért. Nem?
- Ilyen volt a szomszédban! - kiáltott fel egy középkorú úr, amikor párjával meglátták az első régi Moszkvicsot vasárnap délelőtt, a szolnoki Cora parkolójában rendezett Szovjet Járművek Kiállításán. - Ilyenre vágytam gyerekként! - kiálthattam volna én is, többször is.
A legnagyobb magyar bank legkisebb szolnoki fiókja reggel negyed kilenckor. Hosszú, folyosószerű ügyféltér, legalább tíz pulttal. Háromnegyed nyolckor nyitottak. Fél óra alatt két pulthoz érkezett munkatárs, plusz a biztonsági őr, aki éberen figyeli az érkezőket.
Forgách András A takarítónő egyfelvonásosát mutatja be a Híd színház június 7-én 21.00 órakor a Cafe Freiben. Szereplők: Kolláth Bea, Milosits Dániel. Rendező: Rigó...
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.
