A világ szerencsésebb felén éppen 105 évvel ezelőtt véget ért "nagyháború" szolnoki történetét jó lenne egyszer elmesélni a nálunk feladott, és a szétesőben lévő Monarchia országaiba postázott anzikszok hátlapjaira írt üzenetek alapján. Megmutatva a szenvedő kisemberek történeteit.
Vidéki színházban még nem láttam olyat, hogy az előadás végén hosszan és állva tapsol a közönség. Kecskeméten, a Meseautó tapsrendjénél nemcsak a szemem láttára történt, de csatlakoztam is. Szente Vajkék ugyanis vállalhatóan, profin és szórakoztatóan zenésítették meg a klasszikus Meseautót.
Szolnok új városközpontjának a tervét 1969. november 4-én (!) "tette le az asztalra" a Lakóterv Koltai Endre vezette kollektívája. A mából nézve merész álmok részben egy már zajló fejlesztést öntöttek koncepcióba, 54 év távlatából pedig tudjuk róla, hogy sok minden csak terv maradt.
Emléktábla kerül a Szolnok ispán körút 7. számhoz annak apropóján, hogy fél évszázada költöztek be a tízemeletes 127 lakásába az első lakók, akik akkor a társasházat is megalapították. A táblaállítást kezdeményező Csala Lajossal beszélgettünk, aki 43 éven át volt ott közös képviselő.
Mi történne, ha Szolnok csődbe menne, azaz nem tudná fizetni a beszállítóit, a hiteleit, a kiadásai és a bevételei között tátongó lyukat nem lehetne tovább mindenféle pénzügyi manőverekkel elrejteni? Van még mit eladnunk? Egy tervezet okán lehet itt nagy csodálkozás 2024 után.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
