Még néhány évtized és a Szabadság téri házak első emeletéig fog érni az út szintje? Merthogy ezen a minimum fél évszázaddal ezelőtt készült fotón még nagyjából fél méterrel lentebb jártak az autók, mint ma. Arról nem is beszélve, hogy a huszadik század elején a járda és a közút egy szintben volt.

A szolnoki Szabadság térről valamiért méltatlanul kevés képeslap készült a jelenlegi belvárosi híd átadását követően. Pedig az előző század elején még viszonylag sok kép örökítette meg a Szabadság tér 2-6. számú telkeket, azaz a Balogh Kálmán út sarkán álló tornyos bérháztól a mai Varga Katalin Gimnáziumig futó házsort. Aztán a húszas években is sorra születtek olyan képeslapok, amelyek a térnek részben ezt az oldalát mutatták, sokszor kiegészülve a már a Kossuth utca elején álló bírósággal. De még az ötvenes évekből is ismert pár felvétel itt parkoló buszokkal, és persze 1964 körül is több kép készült, igaz, akkor már a híd irányába fotózva. Tehát ez képeslap igazi kuriózum számomra, hiszen nemcsak a hatvanas évek másodikfelében fotózták a szolnoki Szabadság teret, de a Zagyvának háttal is állt Tulok Ferenc, a kép készítője.

Persze a fotózás pontos időpontja kideríthetetlen. Csupán néhány apró részlet alapján mondható, hogy kizárólag 1963 és 1972 között dolgozhatott a több szolnoki képeslaphoz is fotókat szolgáltató hivatásos fényképész. A nem túl jó nyomdai kivitel miatt nem könnyű belenagyítani a képbe, de azért kivehető, hogy a Kossuth tér nyugati végében még áll a Steiner-féle – később Szekeres-házként emlegetett – épület, amit 1972 októberében robbantottak fel, tehát legkésőbb az év nyarán készülhetett a kép. Mivel az is jó látszik, hogy a Kossuth tér keleti oldalán álló, úgynevezett 1-es számú irodaház tetején már ott a hatalmas OTP fényreklám, bizton mondhatjuk: 1963 nyara előtt sem dolgozhatott a fotós.

A helyközi buszok hiánya – hiszen a hatvanas években itt működött a szolnoki „buszpályaudvar” – miatt azt mondanám, inkább a hetvenes évek legelején készülhetett a kép. Bár ezzel azonnal vitatkozni is tudnék, hiszen a gyér autóforgalom és az útra festett jelek és vonalak hiánya miatt inkább korábbra lehetne tenni a készítés dátumát. Ráadásul a tér közepébe beállított négyemeletmagas közvilágítási oszlopok sem segítenek a megoldásban, hiszen ilyeneket már 1963 körül telepítettek a városban. Szóval marad az 1963-1972 közötti időszak, mint a fotózás lehetséges időpontja.

Ezektől függetlenül a legérdekesebb számomra mégiscsak a közút szintjének érzékelhető emelkedése. A Szabadság térről készült első fotókon ugyanis még jól látszik, hogy a macskaköves út és a házak mellett futó járda anno teljesen egy szintben volt. A tér közepén álló szoborról, a mögötte lévő Gyömörrey-féle házról – ma már a Varga része – is ismertek olyan szemből készült képek, a melyeken a földszint is jól látható. Minden bizonnyal az új belvárosi híd, illetve majd a Zagyva-híd felújítása miatt kezdték a tér szintjét megemelni az ezen a képeslapon is látható mértékig. Amit a hatvanas évek közepe után valamikor tovább emeltek, hiszen ezen a képen az út széle még a sarki ház alagsorának a felééig ér, miközben ma már majdnem a földszint járószintjével van egyvonalban. Vajon, ha egyszer felújítják a hatvan éve szolgáló belvárosi hidat, akkor még fentebb kerül a Szabadság téri közutak alja? Az biztos, hogy ma már nem lehetne a Balogh Kálmán utcáról úgy kihajtani a Szabadság térre, ahogy bő fél évszázaddal ezelőtt még lehetett.