2025.08.27. (szerda)

Eszement: Parkolót a rakpartra

Eszement: Parkolót a rakpartra

Dátum:

Sorra újulnak meg Szolnok iskolái, ami elvitathatatlanul fontos. Ugyanakkor minden felújítás egyben elszalasztott alkalom is, hogy az intézmények környékének közlekedését átgondoljuk, rendezzük. Még akkor is, ha a problémák csak reggel és délután, a szülő taxik mozgásakor jelentkeznek.

A Templom utca eleje – egyébként nagyon helyesen – a szolnoki oktatási hálózat egyik nagyon fontos gócpontja lett az elmúlt években. Részben amiatt, hogy a Tiszaparti immár nemcsak gimnázium, az egykori városi kollégium a sétányon iskola funkciót kapott, felépült a Mustármag óvoda, és most megújult a Szegő Gábor Általános Iskola is. Mindennek azonban van egy városi, közlekedési aspektusa is. A korábbiakhoz képest ugyanis sokszorosára nőtt azoknak a gyerekeknek a száma a környéken, akiket reggel autóval hoznak iskolába, délután pedig ugyanígy visznek haza. Aki mindennek a következményeit szeretné érzékelni, az próbáljon meg autóval a Templom úton reggel fél nyolc és nyolc között közlekedni, netán a fent nevezett intézmények közelében leparkolni. És, ha némi kontroll vizsgálatot is szeretne végezni, akkor tegye meg ugyanezeket hétköznap délelőtt, netán hétvégén bármikor.

Mondhatnánk, hogy nem világ- vagy várost rengető problémáról van szó, hiszen az olykor kaotikus állapotok reggel és este, maximum egy-egy órában érintik a szülőket, tanárokat, na és mindazokat, akiknek egyébként nem lenne dolguk ezekkel az intézményekkel, csak éppen arra közlekednek. Meg hozzátehetnénk olyasmit is, hogy nem egyedi jelenségről van szó, hiszen például – személyes tapasztalataim szerint – a Fiumei iskola környékén sem könnyű ezekben az órákban autóval mozogni. Aminek alapvetően az az oka, hogy amikor ezeket az oktatási intézményeket a város szövetében elhelyezték – egyetlen olyan iskolánk sincs ma már, amelyik három évtizednél rövidebb ideje működne jelenlegi helyén – nem ilyenek voltak a gépkocsi használati és közlekedési szokások. Fejlődött a város, változtak az emberek.

Lehetne persze azzal jönni, hogy nem kell autóval iskolába hordani a gyerekeket, meg bezzeg a mi időnkben… Szerintem mindkét megközelítés hülyeség. Egyrészt mindenki maga dönti el, hogy az autóját mire használja. Másrészt, akinek van gyereke, az tudja, hogy bizonyos életkorig – vagy amíg a csemete engedi – megnyugtatóbb, ha a szülő taxizik. Bevallom, van olyan időjárási körülmény, amikor nekem még a középiskolásokon is megesik a szívem. Harmadrészt nem szabad elfelejteni, hogy egyre több gyerek lakik olyan távolságban az iskolájától, ahonnan autóval egyszerűbb és gyorsabb is eljutni az intézményekig, mint gyalog, busszal vagy bringával. Ahogy a mi időnkben leginkább suliba jártunk. Szóval el kell fogadni, hogy megváltoztak a körülmények és az igények. A lakóit kiszolgáló várostól pedig akár az is elvárható, hogy minderre reagáljon.

A Templom utcai intézmények esetében például azzal, hogy megpróbálja megoldani a normális érkezést, parkolást, ki- és beszállást a környéken. Például azért, mert néha tényleg kaotikus és balesetveszélyes, ami reggelente itt megy. Szerintem sokak napja indul rosszul emiatt.

Én csak segíteni szeretnék egy újabb – elsőre talán – eszement ötlettel.

Mi lenne, ha megtiltanánk mindenféle megállást és parkolást a Szegő iskola mindkét oldalán, illetve a vízirendőrség és a főiskolai kollégium között? Ne öljenek meg azonnal! Nálam ugyanis létezik a valamit, valamiért elv. Én bizony a tízemeletes előtt lévő utcát egyirányúvá tenném, és a gyerekekkel érkező autókat a rakpartra terelném. Persze csak azt követően, hogy nagyjából a vízirendőrség és a gyaloghíd közé eső részt leaszfaltozták. Még mindig ne ítélkezzenek elhamarkodottan a szellemi képességeimről! Részben azért, mert az így létrejövő parkoló kijárata a református templom melletti, ugyancsak egyirányúvá tett utcán keresztül zajlana.

És mert az ellenérvekkel is tudok vitatkozni.

A rakpart jelenleg egy zöld terület, így környezetvédelemre hivatkozva nem szabadna leaszfaltozni. Nem hinném, hogy annak a kitaposott kutyafuttató fűnek különösebb természetvédelmi értéke lenne. Nem érne bennünket kár, ha ott egy nagy aszfaltplacc – vagy díszkő esetleg napenergia termelő burkolat, stb. (lehet választani) – jönne létre. Árvíz idején sem. Ugyanis, ha rendesen építik meg a rakpartot, jön-megy a víz – mint Szegeden vagy Pesten – és félnap takarítás után használható a terület.

Ki lenne az a hülye, aki olyan messze tenné le az autóját, és onnan gyalogolna a gyerekkel? Hát az, aki jelenleg a Madách utca közepéről rohan a Tiszapartiig vagy a Mustármagig. Vagy, akit egy héten háromszor megütött a guta, mert nem tudott rendesen megállni vagy elindulni a szűk Szigony vagy Ellmann Elvira utcán, netán még meg is húzták a kocsiját. Nem hinném, hogy a srácokkal kézen fogva megtett öt nyugodt perc a rakparttól bármelyik intézményig – némelyiknek szinte a kapujában lehetne megállni – nem tenne jót a szülők-gyerek kapcsolatoknak. Főleg, hogy sok szülő nyugodtabb lenne parkolás dili nélkül.

És mi lenne azzal a placcal reggel nyolc után, meg hétvégén? Kész pénzkidobás csak a szülő taxik miatt egy ekkora területet leburkolni, a vízelvezetést megoldani, világítani, táblákkal felszerelni. Már, ha nem váltanánk ki vele a drágán megszépült Tiszai hajósok terén lévő kocsihelyeket, vagy kiszolgálná azokat is, akik ennél beljebb nem akarnak menni a városba. Netán a nagyrendezvényeink idején lenne elég kulturált parkolóhely a városban, és augusztus 20-án nem lógnának autók még a Szomorú Krisztus baldachinján is. De segítene a május elsejéken, a Tiszavirág Fesztiválokon, a Gulyásfesztiválon és hosszan sorolhatnám. Arról nem is beszélve, hogy olcsóbb, mint egy mélygarázs.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

OSZT-om

Egy hét Kánaán, színházrajongók ünnepe, helybe jött csodák. Elfogult színházrajongóként így tudom jellemezi az elmúlt hetemet, amikor 14 különböző produkciót nézhettem meg itt, Szolnokon. Lesz majd hivatalos díjátadó meg szakmai értékelés, ezt itt az én szubjektív díjkiosztóm.

A Kádár-kor lapjai

A Szolnokról, a hetvenes-nyolcvanas években készült képeslapok láttán azt hihette egy idegen, hogy ez a város csupa új, vasbeton épületből áll, mert vagy soha nem is volt, vagy semmi sem maradt a régi épületekből. Tekintsünk propagandaeszközként ezekre a 30-40 éves lapokra.

Menj a tetőre fel!

Szolnokon is vannak helyek, ahová soha sem, vagy csak ritkán juthat el (fel) a városi polgár. Az Agóra idén 42 éves Aba-Novák szárnyának nézők fölötti része is ilyen. A Tourinform szervezésében, Szőllősi Judit vezetésével azonban szeptember végén felmehettem az épület tetejére. Galéria.

Múltat őrző házszámtáblák

Nem régészeti leletek és műemléknek sem tekinthetők, mégis őriznek valamit a város elmúlt évszázadából. Alig néhányat találni belőlük Szolnokon, ezért könyörgöm, eszébe ne jusson valakinek eltüntetni ezeket a régi házszámtáblákat. Ma már nem letűnt rendszerekről, hanem rólunk mesélnek.