Szolnoknak 1950 óta van állami mentőállomása. Ha valaki segítséget kér, a mentő 1984 óta a Széchenyi körúti Mentőállomásról érkezik. Talán nem meglepő, hogy a Széchenyi városrészben működő állomás autói évente 2 millió kilométernél is többet futnak. Tanultam Valamit Szolnokról.
Be kell ismernem, hogy a múlt kutatásának vannak aberrált fokozatai. De nem bírom megállni, hogy ne emlékezzek meg a Mátyás király út öreg, sokrétegű hirdetési oszlopáról. Meg az egyszer már bemutatott Hunyadi utcairól, amin 1980-as plakátfoszlányt is találtam.
Valószínűleg Szolnok - mai értelemben - legelső, viszont egészen biztos, hogy egyben a város legöregebb szökőkútja a Verseghy-park békás kútja. Miként az is egyre bizonyosabb számomra, hogy a ma már nem eredeti békákkal működő kútnak legalább negyven éven át ikertestvére is volt.
Annak ellenére, hogy Szolnok népessége a rendszerváltás óta körülbelül tízezer fővel csökkent, a város lakásállománya közel ötezerrel nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ma átlagosan minden szolnoki otthonban ketten laknak. Újabb számok a Tanultam Valamit Szolnokról rovatban.
Nem tudom, észrevették-e, hogy egyre több régi, szolnoki középület oldalán jelenik meg a házilag készített felirat: omlásveszély. Csak négy példát hoznék arról, hogy a város múltja éppen hol van veszélyben. Három 120 éve körüli egy 90 éves épületről van szó. Mindet ismerik.
