A blogSzolnok egyik lelkes olvasójától kaptam a mellékelt családi fotókat, amelyek a hátukra írt dátumok szerint 1976 tavaszán készültek. Ránézésre az ország nagyon sok városban fotózhatták volna ezeket a képeket, ám olvasónk egyértelművé tette: a Tiszaligetben, a csónakázó tó és a strand kerítése közé beékelt, egykori haditechnikai parkban örökítették meg őt. Azt hiszem, ha jobban feltúrnánk a családi archívumokat, nagyon sokan találnánk ugyanezen a helyen készült képeket.

Erről az egykori haditechnikai parkról a személyes emlékeken kívül nem találtam eddig semmit, így csak találgathatok, hogy mikor készült, és mikor számolták fel. Saját családi archívumunkban rémlik egy olyan 1971 tavaszi felvétel, amelyiken ezek a haditechnikai eszközök már láthatóak. Személyes emlékeim a hetvenes évek végéről vannak, amikor már az itt közölt fotókhoz hasonlóan, meglehetősen romos állapotban voltak a kiállított fegyverek. Utolsó emlékképem a nyolcvanas évek közepéről származik erről a helyről, amikor a kiállított MIG 15-ös már olyan rosszul volt rögzítve a talajhoz, hogy a végére kapaszkodva, a fenekére lehetett billenteni. Lehet persze, hogy tévedek, de a nyolcvanas évek végén már nem voltak a Tiszaligetben ezek az eszközök.

Amíg azonban ott álltak a csónakázó tó partján, elképzelhetetlen volt, hogy ha a Tiszaligetben járunk, ne menjünk oda játszani. A tankon és a repülőn csak kívülről lehetett ugrálni, viszont a lövegeket mindenféle tekerő szerkezetekkel mozgatni is lehetett. Azt hiszem, néhány győztes csatát mi is megvívtunk ott a tesómmal vagy a barátokkal.

De nem ez volt gyerekkoromban a Tiszaliget egyetlen olyan attrakciója, ami a strandon kívül is annyira vonzóvá és érdekessé tette a helyet. Az idősebbek által sokat emlegetett vidámpark nekem már nincs meg. A kisvasúton viszont, úgy emlékszem, hogy a hetvenes évek első felében még utaztam.

Mint korábban már megírtam, valahonnan a Felszabadulási emlékmű mögül indult a szolnoki úttörővasút, az ártéri gát vonalát követve a tó mögött volt egy megállója, majd valahol a tábornál ért véget az utazás. A sínek által is érintett erdei tornapálya a nyolcvanas évek elején még kifejezetten jó állapotban volt, így ha meguntuk a fegyvereket, még tettünk ott is egy kört. Ám számomra a legérdekesebb az a mai Garden Hotel helyén felállított utasszállító repülőgép volt, aminek a hasán tátongott valami lyuk, és azon keresztül a nagyobbak segítségével, a gép belsejébe is be lehetett jutni. Tisztán emlékszem, hogy ez 1980-ban még ott volt a Ligetben, viszont 1985 után már nem.

Ha valakinek konkrét információi, emlékei, esetleg további fotói lennének a tiszaligeti attrakciókról – a főiskola építése miatt eltűnt KRESZ-parkot se felejtsük el -, kérem, ossza meg velem.