Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!

Az ovisokat arra tanítják, hogy ha már nem használják a bringákat és rollereket, rakják őket a helyükre. Hogy azok ne legyenek útban és ők vagy mások, máskor is megtalálják és használni tudják a járgányokat. Biztos, van abból hiszti, hogy egy-egy bringát vagy rollert ki is használta utoljára, kinek kellene azt elpakolnia. Idő kell,amíg bevésődik. Nem is mindenkinél sikerül.

Úgy tűnik, a szolnokiak egyebet nem tehetnek, mint megértően figyelik a Tisza szálló immár másfél évtizedes pusztulását, ami maga alá temetett egy fürdőt, egy legendás fagyizót, egy éttermet és rendezvényhelyszínt is. Megértőnek kell lennünk a magántulajdonnal, a tulajdonos érdekeivel szemben. Mindig csak nekünk. És immár azt is el kell fogadnunk, hogy szegénynek seprűre se futja. Meg kell értenünk, hogy az omladozó épület környéke csak szemetes, koszos és gondozatlan lehet. Szolnok legszebb része.

Szép lett a Tisza parton a sétány és a kerékpárút. Kár, hogy a drágán elvégzett beruházástól fél méterre már nincs befolyása a városnak. Mert mi mással magyarázható, hogy a Tisza szálló sarkánál lévő valamilyen közmű szekrény lefestésére már nem futotta. Bár Szolnok hasonló utcai ládáit nézegetve, ezen kár csodálkozni.