2026.01.16. (péntek)

Igazából mi?

Igazából mi?

Dátum:

Az Igazából apa nem filmtörténeti alkotás, de szerethető. És drukkolok, hogy sokan megnézzék, mert akkor egy vidéki város nyer. A film ugyanis Kecskeméten játszódik, és gyönyörűek a városról bevágott képek. Mi reklámozhat jobban egy turistákra vágyó települést, mint egy közönségfilm? Hát egy jó közönségfilm.

Kaszás Géza igazán megérdemelt már egy olyan filmet, aminek a főszereplője lehet. Igaz, ezt a mondatot még jó néhány magyar színésszel kapcsolatban – Benedek Miklós, Trill Zsolt – le lehetne írni. Kár, hogy ilyen szerencsében általában csak akkor lehet része magyar színésznek, ha maga gründolja össze a filmre és a filmhez valót. Elhiszem, hogy mindenki fejében van egy zseniális történet, tisztelem, ha valaki képes összeszedni néhány tízmilliót, becsülöm, ha a film el is készül, és a mozikba kerül, de ez nem elég.

igazabolapa_400Az Igazából apa egy az átlagnál jobb magyar közönségfilm. Kitűnően illeszkedik a Sas Tamás, Herendi Gábor és Goda Krisztina képviselte vonalba. Megható történet, szép környezet, hazai viszonylatban sztárnak számító színészek – Hernádi Judit, Kamarás Iván -, és bárhol a világon a helyüket megálló művészek – Gryllus Dorka. Sőt, a fiamnak kifejezetten tetszett is.

Nekem azonban van vele bajom. A történet nincs rendesen elmesélve, a mellékszálak nincsenek rendesen befűzve, néhány dolog lógva marad. Vannak poénok, amiket elfelejtettek lecsapni, mert hipp-hopp befejeződik a film. A színészek remekül játszanak – Scherer Péter végre nem az idióta Pepe figurát nyomja -, de mintha nem egy filmben lennének, mintha elmennének egymás mellett a karakterek. Az pedig már csak mellékes kín, hogy a köztéri jeleneteknél nem sikerült kitessékelni a képből a bámészkodókat.

Legyünk őszinték! Jó film nincs rendező nélkül. Márpedig az Igazából apának nincs rendezője. Van egy tulajdonosa. Kaszás Géza, aki megszerezte a pénzt, részt vett a forgatókönyv írásában, szerepelt, és feltételezhetően megmondta, hogy a többiek mit csináljanak. Mennyivel jobb lett volna ugyanez a történet, ha nem a producer írja és rendezi, hanem minden feladatra van külön ember.

Egy magyar vágó – sajnos a nevét nem tudom, egy rádióriportban hallottam beszélni, több amerikai, jelentős produkcióban dolgozott – azt mondta: Amerikában évente készült több száz szórakoztató játékfilm (ilyeneket nézünk hetente a mozikban), az ilyen filmek készítése megtanulható, iparos munka. Aki ebben már profi, az lesz majd képes maradandót és nagyot alkotni. Majd hozzátette: nálunk előbb akar mindenki nagyot alkotni, és lehetőleg soha minőségi, iparos munkát csinálni.

Hát ez a bajom az Igazából apával is. Egy rendes iparos munka lehetett volna. Így meg csak egy szerethető film, amit a színészek mellett Kecskemét ment meg igazán.

 

(Igazából apa, magyar játékfilm, fsz: Kaszás Géza, Varga Boglárka, Kamarás Iván)

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Jókor rossz helyen

Az Árvát a forgatás idején 12 éves Barabás Bojtorján miatt volt érdemes elkészíteni, és legfeljebb miatta érdemes megnézni. A történet, a dialógusok és a trükkök ugyanis vállalhatatlanok.

Szentebúcsú

Sokmilliót elpókerező fiatal magyar orvosok. Esküvő előtti legalizált félrelépés és vicces tudatmódosítók. Rosszul világítva, vágva, se füle, se farka mesében. Szente Vajk Legénybúcsúja.

Herendi kettő

Attól, hogy Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők alulmúlja a tavalyi Futni mentemet, egyszer meg lehet nézni. Fiatal színészeket foglalkoztat és Tompos Kátya előtt is tiszteleg.

És semmi

A Szigligeti idei harmadik bemutatóját látva felvetődik, hogy a Mici néni két élete után mi indokolta az Egy csók és más semmi műsorra tűzését. Lényegét tekintve ugyanaz pepitában.