2025.08.27. (szerda)

Jellegzetes jellegtelen

Jellegzetes jellegtelen

Dátum:

Egy magyarázat szerint, azért lett ilyen - szerintem ronda - a színház főbejárata 1963-ban, mert a tervező a szomszédban álló tízemeleteshez akarta igazítani az épület küllemét. Ez a védekezés a dátumokon bukik meg.

Egy magyarázat szerint, azért lett ilyen – szerintem ronda – a színház főbejárata 1963-ban, mert a tervező a szomszédban álló tízemeleteshez akarta igazítani az épület küllemét. Ez a védekezés a dátumokon bukik meg.

Akárhogy is nézzük, de az 1800-as évek végétől a ma Tisza-partnak nevezett rész – az egykori csirke- és búzapiac, a malom és a kikötők környéke – öt-hat évtized alatt valami egységesnek tűnő fejlődésen ment keresztül. Kezdődött az egész a mai Verseghy gimnázium felépítésével, majd jött a református templom, aztán a zsinagóga, a Barta-palota, a leányiskola, a Tisza-híd felé haladva pedig a színház, a Tisza-szálló, az evangélikus templom és a megyeháza. Nem mondom, hogy építészeti különlegességeket húztak fel, de mégis ezek az épületek egyfajta hasonlóságot mutatnak.

Aztán jött a nem tudom hányadik előző rendszerváltás, ami meglehetősen erőszakos nyomot hagyott a környéken (is). A Szigligeti utcában álló sztálinbarokk lakóházak még úgy-ahogy belesimulnak a környezetbe, viszont a hatvanas években elkövetett vasbeton kockák mindenen átgázolnak. Ezek közül a legkirívóbb – és a magam részéről megbocsájthatatlan gaztett – a színház mellé felhúzott, katonai bérház, ami agyonvágja a környéket. De illeszkedik a sorba a megyeháza melletti irodaház is, ahogy 1990-ig a Szigligeti Színház bejárata is a világot a sarkaiból kibillenteni szándékozó mentalitásra rímelt.

Az azonban nem igaz, hogy az 1963-ra teljesen lepukkant színháznak azért kellett ilyen, a szocreál építmények között is kirívóan ormótlan vasbeton főbejáratot kreálni, mert a szomszéd telken álló toronyház külleme ezt kívánta meg. A toronyházat ugyanis csak 1966-ban építették. Tehát a színház tervezőjének minimum jövőbelátónak kellett volna lennie – ami persze nem kizárt. Az pedig egyenesen a parasztvakítás kategóriájába tartozik, hogy az épület hátsó traktusához meg azért nem nyúltak, hogy az átvezessen a Tisza szálló stílusába. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a húszas és negyvenes években is foltozgatott színháznak építészetileg már semmi köze nem volt a szálló stílusához.

Szerintem a magyarázat ennél jóval prózaibb. A lepukkant színház felújítására a Megyei Tervezővállalat helyi szakemberei voltak kéznél, és ahogy a Kossuth tér hatvanas években felhúzott házait elnézzük, nekik ennyire futotta. Nem lett szép, de a mieink tervezték. És nem lett jó minőségű sem, hiszen a felfutó építési dömping idején, nem a legjobb kivitelezők maradtak a felújításra. Így bő negyedszázadra ilyen megerőszakolt, és gyorsan romló épület lett a szolnoki színház hajléka.

Ami persze nem akadályozta meg az épületet életre keltőket, hogy abban a negyedszázadban Budapesten is emlegetett, országos hírű színházat működtessenek itt. És ez sokkal fontosabb, minthogy a korabeli képeslapokon a színház akkori jellegtelen bejárata vitte Szolnok hírét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A hatvanas évek autócsodái

A képen látható, jórészt típustervek alapján készült házak szinte bármelyik magyar városban állhatnának, így ha nem lenne feliratozva a fotó, mi is csak bizonytalanul mondanánk rá, hogy Szolnokon készült. A három autócsoda a Várkonyin parkol a hatvanas évek végén.

Sokáig Szolnok büszkesége

A tervezettnél lassabban és drágábban megépülő Hotel Pelikán közel másfél évtizedig volt Szolnok egyik olyan büszkesége, amit képeslapokon is mutogatni lehetett. Olyan sokáig, hogy akár egy 1974 körül készült fotót felhasználó képeslapot 1985 és 1988 között is simán el lehetett még adni.

Látszik a Szabadság tér 1.

A szolnoki Szabadság térről meglehetősen sok képeslap maradt ránk, ám ezek között viszonylag kevés az olyan, amin a 1-es számú - ma már nem létező - ház is látszik. Két ügyvéd lapváltásának, na meg Bakos István különleges nézőpontú képeslapjának köszönhető a ritka kivétel.

Csavargókörútról

Emmus az első világháború utáni konszolidáció kezdetén járt Szolnokon, valószínűleg korabeli turistaként, országjáróként. A fővárosi Lövőház utcába küldött képeslapon látható fotó azonban legalább másfél évtizeddel korábban készült. Amikor a képen felbukkanó fiúcskáknak még sejtelmük se lehetett arról, mi vár rájuk a XX. században.