Aki a Kossuth utcán, a Tisza-híd felől igyekszik a Kossuth tér felé, az nagy valószínűséggel belebotlik a Mood nevű helybe. A jó idő beálltával könnyebb megtalálni, hiszen a portál előtt asztalok és székek hívogatják a vendégeket, meg a klasszikus, kirakatba épített fagyis pult. Ez utóbbi, ami külsőleg, elsőre is megkülönbözteti az egy boltnyira lévő konkurenciától. Meg talán az, hogy a jó idő beköszöntével, itt csattogott legkorábban a fagyiskanál.

Ősszel és télen kicsit nehezebb észrevenni, pedig olyankor is hívogat a régi ?Hatvanassal? szemben, az egykori járási tanács ma adóhivatalnak használt épülete tövében. És olyankor is, meg ha éppen nem fagyira vágyunk, akkor is érdemes bemenni a hangulatos Mood-ba.

A hely nem túl nagy. Mondhatjuk, a Mood egy tipikus, oly sok városra és sétálóutcára jellemző, egyszemélyes hely. Már ami a személyzetet illeti, hiszen a legtöbbször itt is egy fő a személyzet, aki mindent intéz: kávét főz, rendelést vesz fel, kiszolgál, számol és fagyit mér. A hely mérete révén, talán húsz ember ülhet le bent kényelmesen, ez tökéletesen elég is. A mindenes pincér ugyanis a pulttól tökéletesen szemmel tarthatja a helyet, és akár még beszélgetésbe is elegyedhetne az asztaloknál ülő vendégekkel. Ami itt nem is lenne se meglepő, se zavaró. Igaz, ehhez legalább annyi bátorság kellene a személyzet részéről, mint amennyi a működtetőkben megbújt a kínálatot illetően. Ami éppen ideális: teák, kávék, üdítők, fagyik, ezek keverékei, és némi harapnivaló, ahogy az egy kávézótól elvárható.

A Mood tökéletesen alkalmas arra, hogy a nap bármely szakában – már reggel kilenckor nyit, ami jobb, mint a városi átlag, de még javítható – beugorjunk akár egy üzleti megbeszélésre, akár egy kettesben elköltendő kávéra, akár egy magányos olvasásra vagy gondolkodásra. A Mood ugyanis erre való, és nem akar ennél több lenni. Ami bíztató.