2025.08.27. (szerda)

Jubileum utáni évben

Jubileum utáni évben

Dátum:

A Szolnokról több képeslappá lett fotót készítő Csobaji Előd 1976 tavaszán is járt a városban, és több szögből is megörökítette a Jubileumi teret. Biztos vagyok abban, hogy e képeslap megjelenésekor a szolnokiak között is lehetett olyan, akinek el kellett gondolkodnia, mit is ábrázol ez a fotó.

A Szolnokról több képeslappá lett fotót készítő Csobaji Előd 1976 tavaszán is járt a városban, és több szögből is megörökítette a Jubileumi teret. Biztos vagyok abban, hogy e képeslap megjelenésekor a szolnokiak között is lehetett olyan, akinek el kellett gondolkodnia, mit is ábrázol ez a fotó.

A hivatásos fotóriporterként a Magyar Távirati Irodának (MTI) is dolgozó Csobaji Előd a hatvanas évektől járt rendszeresen Szolnokra, hogy többek között képeslapként is használható fotókat is készítsen a változó, épülő városról. Az akkor még monopolhelyzetben lévő állami cég, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által megjelentetett képeslapok bizonyítják, hogy a szolnoki vasútállomás előtti területet is felkereste, és több, később képeslappá lett felvételt is készített a Jubileumi térről. Ám csak a hely történetét ismerve mondhatjuk el Csobaji képeiről, hogy azok mindig olyan szögből mutatják a fotózáskor még épülő teret, mintha az már készen lenne.

Szerintem azért, mert nemcsak azzal lehetett tisztában, hogy a fotóiból képeslap lesz – tehát építési területet vagy félkész dolgokat nem mutathat -, hanem azzal is, hogy egy ideig nem fog a helyről újabb fotókat készíteni ilyen céllal. Az itt bemutatott képeslap, illetve az ugyanekkor készült sorozat tagjai még tíz évvel később is kaphatók voltak a postán.

E fotó készítésének dátumát az 1975. augusztus 19-én felavatott Tanúhegy – sok helyen Jubileumi emlékmű, vagy Szolnok 900 éves emlékműve – mellett éppen a mögötte lévő épületek félkész állapota árulja el, ami azonban első ránézésre nem is tűnik fel. A fotó bal szélén lévő tízemeletes házak – akkori szóhasználat szerint „ívházak” – már szinte készen lehettek, ám a függönyök hiánya elárulja, hogy a kulcsokat még nem kapták meg a leendő lakók. Az előttük lévő üzletsor viszont még csak vázszerkezet „állapotban” volt, holott a tervek szerint ezeknek is el kellett volna készülniük 1975-re, azaz a Jubileumi tér avatására, Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára. Ám abban az évben csak a vasútállomás és az emlékmű lett átadva.

Amennyiben a fotózás pillanatában Csobaji balra fordította volna a kameráját, még nem tudta volna megörökíteni a később Csanádi körútinak nevezett OTP-t, a Tisza cipőboltot, de a József Attila lakótelep általános iskoláját sem, hiszen az is még csak épült 1976 tavaszán. Az „ívházak” Bajcsyhoz közelebbi részei már ugyancsak állhattak (üresen), ám az először az Állami Biztosítónak, a Márka ABC-nek és a Gazdaboltnak helyet adó épületek még ugyanúgy csak szerkezetkészek voltak, mint az ezen a fotón látható bizományi, katonai ruházati bolt, és volán iroda. Jobbra fordulva a 24 emeletesben már lakókat is fotózhatott volna a riporter, viszont a mögötte lévő Szolnok ABC és étterem talán még csak az alapozásnál tarthatott, hiszen az majd csak 1978. január 30-ára készült el. Így nem volt mit tenni, úgy kellett megörökíteni Gyurcsek Ferenc munkáját, hogy a még szintén csak szerkezetkész Csomóponti Művelődési Ház kerüljön mögé. Nem véletlen, hogy a képeslap nagyjából 70%-a a kék eget mutatja.

Ekkor még nagyon gyér a forgalom errefelé, lámpás kereszteződés sem volt a 24 emeletes tövében, azaz az akkori Csanádi körút és a Beloiannisz út találkozásánál. Elsősorban azért, mert a két vasúti felüljáró, azaz a 4-es és a 32-es főutak között – bár rövidebb lett volna – nem itt haladt át a forgalom, hanem a Thököly és Dimitrov (ma Elek István) utcák irányában, éppen ezért működtek közlekedési lámpák a mentőállomásnál. De ez a kép még akkor készült, amikor szürkék voltak a 7-es Volán helyi járatai, sőt – ahogy e fotón észrevehető – az Ikarusz 200-as sorozata előtti buszok is szolgálták a szolnokiakat. Sajnos azokból a buszokból mutatóban sem maradt, nem úgy az egylábú, színes utcai szeméttárolókból, amikből ekét piros, egy kék és egy zöld is ránk maradt Csobaji Előd 1976-os szolnoki fotóján.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tisza-part fák nélkül

Az ötvenes évekre jellemző silány papírra nyomtatott képeslaphoz használt fotót a Tisza-parton ma is álló, igaz már nem működő tárház tornyából készíthették néhány évvel a háború után. Legalábbis azt gondolom, hogy a folyó menti fák a harcoknak eshettek áldozatul, pótlásuk pedig akkor még nem kezdődött el.

Templomunk a háborúban

Amikor Meszlényi Imre postára adta ezt a szolnoki képeslapot, talán még nem tudta, hogy a második világháború első nagy felvonása éppen véget ért. És úgy tűnik, a legkevésbé sem izgatta, hogy Szolnok legrégebbi épületét ábrázoló fotóval üzenhet haza, hiszen az sokkal fontosabb volt számára, hogy hamarosan hat nap szabadságot kap.

Tömeg a városháza sarkánál

A második világháború második hónapjának végén sértődött hangú anziksz ment Szolnokról Tiszaújlakra. Érdektelen lehetett, hogy egy legalább tíz éves fotót tartalmazó képeslapon kérte számon Józsefet Mariska. A Sebők divatáru ugyanis a húszas évek végén tűnt el városháza alól.

Halottas kocsi a bolt előtt

Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szerintem az első világháború előtt készült képeslap, amit csak 1928-ban küldtek Szolnokról Münchenbe, miként élte túl a XX. századot és keveredett vissza a városba. Hogy olyasmit mutasson, ami már régóta nincs.